Ez az utolsó lehetőség

„Nincsen magyar és cigány sors vagy jövő, hanem csak közös sors és jövő létezik.”

Sem a jelenlévőknek, sem a kormányzatnak nem volt még akkora felelőssége romaügyben, mint napjainkban – jelentette ki egy pénteki konferencián Farkas Flórián. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke kijelentette: az Orbán Viktorral kötött keretmegállapodással, illetve a nemzeti romastratégiával utat mutatunk Európának. A politikus szavai szerint „a kormányzat érti ennek a felelősségét”.

A magyarországi roma vezetésben, az új romapolitikában immár új vezetés, szellemileg és szakmailag megújult csapat van. Ők – mondta Farkas – készen állnak a keretmegállapodás és valamennyi, romákra vonatkozó program megvalósítására. Kiemelte: ennek az új politikának nem a mások hátán történő felkapaszkodás áll a középpontjában. „A boldogulást együtt gondoljuk és képzeljük el a hárommillió, hasonló sorsú emberrel, akiket ugyan nem cigánynak neveznek, de szegénységben élnek.”

Nem a segélyből élés a cél, de kevesebbet sem akarnak kapni, mint bármelyik másik állampolgár Magyarországon. „Csak akkorát és annyit, mint minden állampolgár kap azért, hogy tehessen a sorsáért és a családjáért.” Sorsközösségben vállaljuk egy közös ország építését a keretmegállapodásban, a roma társadalmi programban és minden olyan kérdésben, ami a társadalmi felzárkózásban előre visz – jelentette ki a roma politikus. Mint mondta, ezért is örülnek, hogy van egy társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, ahol jóllehet kiemelten fontos a romák problémája, de minden más, hasonló sorsú állampolgárra is figyelnek – tette hozzá Farkas.

Második felvonás

A munka első dimenzióján túl vannak, így már a konkrét, a megvalósulási folyamatra kell helyezni a hangsúlyt mind a kormányzat, mint a roma vezetés szempontjából. Farkas kijelentette: a magyarországi cigányság konkrétumokat és eredményeket szeretne. Készen állunk a programok megvalósítására, nincs idő a várakozásra – tette hozzá a politikus. Ha a cigányság ennek az értelmét és hatását később érti és érzi meg, akkor lehetséges, hogy már késő lesz – hívta fel a figyelmet Farkas Flórián. A Belügyminisztériummal történő együttműködés Farkas szerint akár modellértékű is lehet. A közfoglalkoztatási programra utalva megjegyezte, hogy ott tényleg cigány emberek dolgoznak. Ugyanakkor szerinte ez nem elég, arra van szükség, hogy a cigányság kilépjen a nyílt munkaerőpiacra. Farkas fontosnak nevezte az üzemszerű foglakoztatást, ahol szerepet kap a képzés, a szakképzés, „mert minél több szakképzett romára van szüksége az országnak és a cigányságnak is”.

Oktatás, szakképzés

Farkas szóba hozta a sokat bírált köznevelési törvényt is. Szerinte a hároméves kortól kötelező óvodáztatás „a magyarországi cigányság integrációjának az alapját jelenti”. Emellett az ingyenes tankönyv is nagy segítséget jelent. A politikus úgy látja: ahhoz, hogy realitássá váljon tízezer cigány fiatal érettségije, vagy akár ötezer diploma, a roma önkormányzatnak iskolafenntartóként is meg kell jelennie. Ezzel kapcsolatban Balog Zoltán kijelentette: a kormányzat erősíteni szeretné az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) iskolafenntartó szerepét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára – akit az MTI is idézett – az előző napi kormányülésen elhangzottakra hivatkozva azt mondta, hogy az országos és az adott területi roma önkormányzatok is vállalhatnának ilyen szerepet a jövőben. Utalt arra: a többi magyarországi nemzetiség arra törekszik, hogy legyenek saját iskolái, ugyanakkor a roma többségű iskolák esetében szegregációról beszélnek. Véleménye szerint az lenne a normális, ha azoknak az iskoláknak az esetében, amelyekben többségben vannak a roma tanulók, lehetőséget adnának a nemzetiségi működtetésre. A magyarországi roma közösségeknek, illetve az ORÖ-nek a felelőssége és lehetősége is egyben, hogy a kezükbe vegyék a saját sorsukat, amihez a kormányzat is megadja a segítséget – fogalmazott a politikus.

Köznevelés vs. közoktatás

Hoffmann Rózsa a munka és az oktatás fontosságát hangsúlyozta. Miért lett a törvény köznevelési és nem közoktatási törvény? – tette fel a kérdést az oktatási államtitkár. Mint fogalmazott: az oktatás a tudás megszerzését jelenti, a nevelés viszont az emberré válás folyamatát segíti elő. Szerinte arra is szükség van, hogy a cigány gyerekek, amikor felnőnek, be tudjanak illeszkedni a társadalomba, helyet tudjanak kapni a munka világában, fejlődjenek és diplomát szerezzenek. Kijelentette: arra van szükség, hogy a romák fel tudjanak zárkózni a többségi társadalomban, s olyan helyet foglaljanak el, ami a számarányuknak megfelelő. Ez csak neveléssel történhet meg – tette hozzá Hoffmann, aki emlékeztetett arra is, hogy már eddig is sokan vállaltak – az egyházak, a szakállamtitkárság, a civil szervezetek – szerepet ebben a folyamatban. Mint mondta, a törvény a romák felzárkóztatásáról is szól, ugyanakkor azért nincs leírva sem a roma, sem a cigány kifejezés, „mert mindannyian magyarok vagyunk”, a nemzeti köznevelési törvény minden – a nemzethez tartozó – gyerek felemelését szolgálja.

Az államtitkár is kitért az óvodáztatás kérdésére. Mint mondta, a kisgyerek fejlődésében az első három év meghatározó, de a 3-6 éves korig terjedő időszak az, amikor az alapvető képességek, személyiségjegyek olyan gyors ütemben fejlődnek, hogy ha ebben az időszakban nem foglalkoznak a gyerekkel szakszerűen, akkor sokszor olyan hátrányt halmoznak fel, amit később már nem tudnak behozni. Ez a magyarázata annak egyebek mellett, hogy a mai iskolarendszerben igen nagy a különbség az iskolába lépés időpontjában gyerek és gyerek között – mondta az államtitkár. Kiemelte: ezek a hátrányok behozhatatlanok, a leszakadóban lévő gyerekek között nagyon sok a roma kisgyerek. Tehát elsősorban az ő érdeküket szolgálja, hogy hároméves kortól menjenek óvodába, ahol szakszerűen, erre képzett óvodapedagógusok foglalkoznak velük – mondta az államtitkár.