„Az MSZP eddigi önsorsrontásának eredménye, hogy a párt támogatottsága az összes megkérdezett körében 2011-ben kaotikusan mozgott: az 9-től és 17 százalékig tartó sávban. A Demokratikus Koalíció kiválásának egyértelmű vesztese pedig a Magyar Szocialista Párt” – írja az intézet a Heti Válasz számára készült kutatásban.
A november 7–10. között, a pártszakadás után készített közvélemény-kutatásban az októberben mért 17 százalék helyett a választópolgárok 10 százaléka vallotta magát az MSZP, 2 százaléka pedig a Gyurcsány-párt szimpatizánsának. Ezekből az adatokból látható, hogy korábbi hívei nem mind tartottak a volt kormányfővel, pedig a Nézőpont egy októberi felmérésében kimutatta: az MSZP szimpatizánsainak fele (51 százalék) benne bízott. „Valószínűsíthető, hogy a vele rokonszenvező MSZP-szimpatizánsok egy része még kivár. Legalábbis erre utal, hogy az aktív szavazók körében az MSZP támogatottsága 24-ről 13 százalékra csökkent, miközben a Demokratikus Koalíció mindössze 3 százalékot vonzott magához” – olvasható az elemzésben.
A Nézőpont Intézet emlékeztet a Magyar Nemzet számára készült felmérésére, mely szerint a megkérdezettek 45 százaléka a pártszakadás hátterében titkos megállapodást sejt, s csak 30 százalékuk szerint történt valódi elválás. Az MSZP szimpatizánsainak is mindössze 28 százaléka hisz abban, hogy a szakítás paktum nélkül következett be (55 százalékuk szerint a két párt továbbra is együttműködik).
Az összes megkérdezett 11 százaléka, az aktív szavazók 19 százaléka támogatja jelenleg a Jobbikot. A Lehet Más a Politika pedig a választásra jogosult lakosság körében 3 százalékot, a most vasárnapi részvételét biztosra ígérő szavazók körében pedig 5 százalékot tudhatnak maguk mögött. Az elemzés megjegyzi, hogy mivel a belső harcaiban radikális karakterjegyeit vesztő Jobbik és az ideológiai vitákkal küszködő LMP mellett számos „civil” szervezet építi politikai hátországát a rogyadozó baloldalon, így 2014-ben az is előfordulhat, hogy egyazon baloldali szavazó a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika és a Jobbik között is választhat.
Amíg a helyét kereső ellenzéki oldal egyetlen formációja sem jelent valódi kormányzati alternatívát a Fidesz–KDNP-vel szemben – írja a Nézőpont Intézet elemzése – , addig a gazdasági világválság hatásai által sújtott emberek körében egyre inkább nő a kormányzattal szembeni várakozás. A magyarok többsége a forint elmúlt napokban tapasztalt gyengülését az egész eurózónát fenyegető görög válság számlájára írja (53 százalék). Az MSZP és a Fidesz táborának 61-61 százaléka, az LMP-szimpatizánsok 49 százaléka, a Jobbik szimpatizánsainak 47 százaléka teszi felelősség a déli országot. A kutatás szerint a magyarok 76 százaléka tud arról, hogy az eddigi önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi és oktatási intézmények az állam tulajdonába kerülhetnek vissza. A tájékozott válaszadók körében egyértelmű a döntés támogatottsága, hiszen 51 százalékuk inkább jónak tartja (30 százalékuk nem).
A legszélesebb rétegeket érintő egészségügy és oktatás megújítására tett kísérletek élvezhetik a társadalom bizalmát, hiszen minden második megkérdezett a két legfontosabb kormányzati terület között említette (53 százalék). Leginkább a gazdasági válság által veszélyeztetett munkahelyteremtés területén mutatkozik igény a további lépésekre (70 százalék említette a két legfontosabb terület között), amire válaszként támogatott lehet a közmunkaprogramok beindítása. A válságkezelés a harmadik legfontosabb elvárás a kormánnyal szemben (28 százalék), míg a rendvédelmet csupán minden hetedik megkérdezett említette (14 százalék).
