Szűcs Lajos (Fidesz–KDNP) kedden, a megyék vagyonának átadásáról szóló javaslat parlamenti elfogadásának másnapján a távirati irodának azt mondta: megtették Pest megyéért, amit lehetett, tiszta a lelkiismerete.
Az egyik legnehezebb helyzetben lévő, mintegy 16 milliárd forintos tartozást felhalmozó önkormányzat vezetője a számvevőszéki vizsgálat napokban kézhez kapott összegzésére utalva kijelentette: lám, feketén-fehéren, számokkal is alátámasztva kiderült, hogy nem az önkormányzat rossz gazdálkodása „küldte padlóra” Pest megyét (ahogy a többi megyei önkormányzatot sem).
Mint hozzátette, világossá vált a jelentésből az is, hogy a fojtogató elvonások nyomán kialakult eladósodást további költségcsökkentő intézkedésekkel már lehetetlen volt „megfogni”, kezelni. Szinte törvényszerűen jött el a pillanat, amikor már sem a közétkeztetést végző HunGastnak, sem a Pest megyei intézmények többségét fűtő Tigáznak, sem a tankönyvellátóknak nem tudott utalni az önkormányzat (a hitelezők sora ennél hosszabb); rendkívüli erőfeszítéseket igényelt, hogy úgy-ahogy talpon maradjon a megye.
„Én bele merek nézni a tükörbe”
Szűcs Lajos azt mondta, tisztában volt a korlátokkal, s azzal is, hogy nem lehet „minden ügyet” megnyerni. „Nem könnyű szívvel s nem örömködve tettem a dolgomat” – húzta alá. Úgy fogalmazott: „nem az a fontos, hogy ki mivel támad, hanem az: ha tükörbe nézek, úgy érzem-e, hogy megtettem mindent. Én bele merek nézni a tükörbe” – tette hozzá. Az őt ért vádakra reagálva közölte, hogy a tiszteletdíját valóban felvette, mint ahogy a többi képviselő is meg fogja kapni az elmaradt járandóságát, nem luxusautóval, hanem egy hatéves kocsival jár, és saját kezével épített háza nem kacsalábon forgó palota.
Szűcs Lajos elmondta: Pest megye körülbelül száz intézményének, hatezer munkavállalójának, húszezer ellátottjának és tizenkétezer diákjának az ügyeit veszi át az állam januártól. Hozzátette, hogy az intézményfenntartással jelenleg foglalkozó, szaktudással bíró embereknek nem kell leépítéstől tartaniuk. A megyeházát érintő esetleges létszámváltozásról szerinte korai lenne nyilatkozni, mert előbb a területfejlesztési feladatok részleteiről és az ahhoz rendelt forrásokról kell döntéseket hozni, ezután lehet véglegesíteni a létszámot.
Még több munka jöhet
A közgyűlés elnöke a megyei önkormányzatra a jövőben háruló feladatokról szólva kifejtette: a legnagyobb súlyú teendőjük a pályázatalapú fejlesztési finanszírozást felváltó, programalapú finanszírozás rendszerének megtervezése lesz, de valószínűleg a választási, a sporttal és ifjúsággal, illetve a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatok is helyben maradnak.
Szűcs Lajos arra a kérdésre, mit jelent majd a programalapú finanszírozás „kézben tartása”, konkrét példát említett. Mint mondta, az útépítéseknél például az eddigi bürokratikus, többlépcsős és „fölösleges” döntési szintekkel nehezített pályáztatás megszűnik, annak helyébe a települések által készített fejlesztési javaslatok rangsorolása lép. E rangsorolás képezi majd a megyei fejlesztési terv alapját, míg az országos fejlesztési terv a 19 megye elképzeléseit ötvözi. A közgyűlés elnöke közölte: az év hátralévő részében a legfőbb teendő a megyei intézmények átadása-átvétele.
„Javában tart a temérdek mennyiségű információ egyeztetése a szintén a megyeháza épületében működő megyei kormányhivatallal, miközben igyekszünk megnyugtatni a várakozással és bizonytalansággal teli intézményi dolgozókat: januártól ugyanazt kell tenniük, mint eddig, bár lehet, hogy a munka még több lesz” – mondta Szűcs Lajos.
