A kollektív szerződés felülvizsgálatának időszerűségéről Tarlós István egy más témában tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva beszélt, miután a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent: közpénzből csaknem tízmilliárd forintot fizetnek pluszjuttatásként a dolgozóknak. Mint mondta, a kormány az előzetes ígéretekkel ellentétben nem tudta átvállalni a BKV egyik idén lejáró, 5 milliárdos hitelének kifizetését, ezért ezt a fővárosnak kellett megtennie, de ez a BKV-t – mint mondta – nagyon rossz helyzetbe hozta.
Kitért arra is, hogy a gazdasági helyzet miatt „türelemmel és visszafogottan kezeli” a kormánynak a BKV hitelállományával, illetve finanszírozásával kapcsolatos szándékait, és együtt dolgoznak olyan finanszírozási változaton, amely a kormány részéről nem igényel újabb forrásokat, mégis életben tarthatja a BKV-t. Ennek keretében a BKV költségvetését is vizsgálják, de hangsúlyozta, hogy tarifaemelésben nem gondolkodnak.
Ezzel nem oldódnak meg a problémák
Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke az MTI-nek a hírre úgy reagált: lehet vizsgálni a kollektív szerződést, de téved, aki azt gondolja, hogy annak módosításával vagy felmondásával a BKV finanszírozási problémái megoldódnának.
A dolgozók gondoskodnak arról, hogy a BKV szolgáltatást nyújtson, ezért a munkavállalók is értetlenül állnak az előtt, hogy „ők lettek a célpont” – mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, a korábbi városvezetés soha nem fizette ki a BKV teljesítményének egy részét, emiatt a hitelállomány kamatterhei is problémát jelentenek. Ezért jutott a BKV abba a helyzetbe, amelyben most van – mondta.
Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke az MTI-nek nyilatkozva hangulatkeltésnek nevezte Tarlós István nyilatkozatát. Mint mondta, „próbálják előkészíteni a talajt” arra, hogy a kollektív szerződést felmondják, és a közvéleményt a dolgozók ellen hangolják. Ez azért van, mert a döntéshozók nem akarják megoldani a BKV problémáit. A szakszervezeti vezető ezt felháborítónak nevezte.
Közölte továbbá: hazugság, hogy mintegy tízmilliárd szerepel pluszjuttatásként a kollektív szerződésben, a hatályban lévő munka törvénykönyvéhez képest is összesen 2-3 milliárddal kapnak a dolgozók több juttatást. A munkavállalók viszont ebből is egyik napról a másikra élnek, nem tudnak megtakarítani. A jellemző átlagkereset nettó 140 ezer forint, ebből már nem lehet elvenni – hangsúlyozta Gulyás Attila.
Mint mondta, kíváncsian várja, hogy melyek azok a vitatható részek, amelyeket felülvizsgálnának. Hozzátette: a korábbi végkielégítési botrányok miatt még a végkielégítések mértékét is korlátozták az új kollektív szerződésben.
Mint arról a Magyar Nemzet hétfői számában beszámolt, csaknem tízmilliárd forintot fizet a BKV a hatályos munka törvénykönyvén felüli juttatásokra. Törzsgárdatagok elismerésére csaknem 300 millió forintot, üdültetésre, szabadidősportra több mint 220 milliót, emlékplakettre, oklevélre és díjkiosztásra 33 milliót, internet-előfizetés támogatására 14 milliót, a kiváló véradók elismerésére pedig 500 ezer pluszforintot költ a BKV Zrt. az idén – olvasható a lap birtokába jutott belső összeállításból.
