Az OPSZ elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi, szimbolikus törvény helyett egy szabályozott működés léphet életbe, amely világosan meghatározza a polgárőrséggé váláshoz, működéshez szükséges feltételeket és követelményeket, így egységessé válik a polgárőrség, és gátat szab annak, hogy „ne legyenek tévelygő, szabad, magukat polgárőröknek nevező szerveződések”. Ugyanakkor fontosnak nevezte a polgárőrség párt- és politikasemlegességének kimondását is.
Állami feladatokat is elláthatnának
Túrós András megjegyezte, a kormány javaslata szerint a polgárőr egyesület csak akkor végezhet ilyen tevékenységet, ha rendelkezik a működési területén illetékes helyi önkormányzat jóváhagyásával, az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint az Országos Polgárőr Szövetség tagja.
Az OPSZ elnöke felhívta a figyelmet arra is: amennyiben a törvényt elfogadja a parlament, az OPSZ köztestületként tevékenykedhetne, ezáltal állami feladatokat is elláthatna, a működésében pedig minőségi váltást jelentene, hogy közokiratnak számító polgárőr-igazolványt adhatnának ki, nyilvántartást vezethetnének a polgárőrökről, panaszokat vizsgálhatnának ki és orvosolhatnák azokat.
A nyugalmazott rendőrtábornok kiemelt jelentőségűnek nevezte azt is, hogy a javaslat szerint egységesítenék a polgárőrség egyenruháját, így – mint fogalmazott – megszűnne a „sokszínűség”, és egy láthatóbb, látványosabb, „lakosságbarát formaruha” javíthatná az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét. Az egyenruhát a polgárőrség költségvetési forrásból, nem pedig működési költsége terhére finanszírozhatná a tagjainak, akik évente összességében mintegy tízmillió szolgálati órát teljesítenek.
Elfogadható törvény
Az OPSZ elnöke abban bízik, megoldást talál az Országgyűlés arra is, hogy szervezetüknek ne kelljen gépjárműadót fizetnie, mert – mint hangsúlyozta – az általuk üzemeltetett gépkocsik nem cégautók, hanem közszolgálatot végző járőrautók, és ez a költség évente mintegy 120 millió forintjukba kerül. Túrós András a jogszabály-módosítást, amely a jövő héten kerül az Országgyűlés elé, összességében „kedvező, szerethető és elfogadható törvénynek” nevezte.
Mint elmondta, a hét elején a magyar tudomány ünnepe alkalmából „A Polgárőrség lehetőségei és eredményei a rendvédelemben” címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a kormányzat és a rendészeti vezetők részvételével. Túrós András közlése szerint a konferencia felszólalói nagyra értékelték, hogy az idén 20 éves polgárőrség ma is egységes, és rendkívüli erőfeszítéseket tesz a rend, a fegyelem és a közbiztonság érdekében.
24 órás szolgálat
A rendőrség és a katasztrófavédelem legfelsőbb vezetői a legfontosabb stratégiai partnernek nevezték az OPSZ-t, a rendvédelmi szervek vezetői azt hangsúlyozták, a polgárőrség hiányt pótol, különösen a kistelepüléseken. A tanácskozáson ő maga a települési önkormányzatokkal való kölcsönös együttműködésre is felhívta a figyelmet, mert álláspontja szerint a helyi igazgatásnak – sajátos eszközeikkel – segíteniük, támogatniuk kell a polgárőr szervezeteket, amelyek önkormányzati feladatokat is átvállalnak.
Az OPSZ a 2011-es évet a kistelepülések biztonsága éveként hirdette meg, s ennek eredményeként 24 órás polgárőri jelenlétet, szolgálatot, illetve ügyeleti rendszert állítottak fel és működtettek sikeresen az ország észak-keleti és dél-dunántúli részén; ennek eredményei már láthatók, mérhetők és érzékelhetők – mondta a mintegy 90 ezer tagot számláló, 2154 egyesületet és 21 polgárőr-szövetséget tömörítő szervezet elnöke.
