A főpolgármester szombati rendkívüli sajtótájékoztatóján megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a kormány megadta a BKV-nak a kért ötmilliárd forintos támogatást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Budapestnek „forrásteremtési lehetőségre” van szüksége: újra tárgyalni kell a közlekedési adó és a dugódíj bevezetéséről.
Nem lehet
Budapest adja a GDP jelentős részét, a megtermelt jövedelem adójának azonban csak egy százaléka marad a fővárosi önkormányzatnál – emlékeztetett. Ennyiből gazdálkodni nem lehet, ezért a BKV talpra állítására sem képes egyedül a főváros – tette hozzá. A hitelminősítők az elmúlt években harmincszor állapították meg, hogy a közlekedési cég finanszírozása nem megoldott – jegyezte meg.
Tarlós István hangsúlyozta, nem szeretnének éveken keresztül támogatásért „rohangálni” a kormányhoz, ezért is kérik, hogy engedjék kivetni a közlekedési adót és a dugódíjat. A főpolgármester közölte, hogy a feltételek egyelőre csak részlegesen adottak ehhez, de mivel kényszerhelyzet van, minél előbb be kell vezetni a közlekedési adót és a dugódíjat, amelyekből tíz-húszmilliárd forintos éves bevételt remél a főváros.
Budapesten összpontosul
Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön jelezte, hogy úton van a BKV-hoz az az ötmilliárd forintos támogatás, amelyet a kabinet szavazott meg. A szóvivő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a magyar GDP Budapesten összpontosul, valamint a városok által szedett adóbevételek jelentős része, ezért a fővárosnak a jövőre nézve „ki kell találnia” egy koncepciót, hogy ezekből a bevételekből nagyobb mértékben és biztonságosabban tudja finanszírozni tömegközlekedését.
Tarlós István főpolgármester a hét elején kért sürgős segítséget a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához Orbán Viktor miniszterelnöktől; a kormányfőnek írt levele szerint ha nem teljesül a kérése, akkor a tömegközlekedési társaság „egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik, és nem lesz képes alapvető feladatát megoldani„.
Mint ismert,Tarlós István főpolgármester levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben sürgős segítséget kér a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához. A levélben az áll, ha nem teljesül a kérése, akkor a tömegközlekedési társaság „egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik, és nem lesz képes alapvető feladatát megoldani”.
Az MNO beszámolt róla, hogy Tarlós István a Budapest portálon közzétett levélben ismerteti a 2010 októbere óta tett intézkedéseket, egyebek mellett a működési struktúra átalakítását, a korábbi szerződéskötési gyakorlat megszüntetését. Mint fogalmazott: a „sírból” hozták vissza az Alstom-metrószerződést, megmentve ezzel 180 milliárdnyi uniós támogatást. A kormányzat segítségével „egy-két alkalommal az azonnali összeomlást sikerült elkerülni, amit köszönünk, de ez kevés” – tette hozzá a főpolgármester.
Tarlós István 12 pontba szedte össze a BKV legsúlyosabb problémáit. Ezek közé sorolta a járművek magas átlagéletkorát, az adósságállományt, a lejáró hiteleket, az agglomerációs közlekedés finanszírozatlanságát. Jelezte azt is: a főváros számos kezdeményezése elakadt az Országgyűlésben, vagy már korábbi szakaszban, így a közlekedési adó, a gépjárműadó átalakítása, a dugódíj, az iparűzési adó megosztásának módosítása. Kitért arra is, hogy becslések szerint 7 milliárd forintot lehet megtakarítani a BKV kollektív szerződésének felülvizsgálatával, azonban ez sem elegendő. A főpolgármester a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához – a saját erőfeszítések mellett – „rendkívüli sürgősségű segítséget” kér.
Tudjuk és akceptáljuk, hogy az állam is nagyon nehéz helyzetben van. Mégis tény, hogy fenti kérés teljesítésének hiányában a BKV egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik, és nem lesz képes alapvető feladatát megoldani. (budapest.hu)
Tarlós István és a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) megállapodott abban, hogy a polgármester és a BÖSZ támogatja a BKV átalakítását, beleértve a kollektív szerződések felülvizsgálatát.
Magyarország legnagyobb városa Debrecen lenne
Tarlós István főpolgármester szerint kezelhetetlen helyzetet teremtene az az önkormányzati törvényhez készült fideszes módosító javaslat, amely Budapestet megyének nyilvánítaná, a kerületekből pedig huszonhárom független település jönne létre, vagyis Magyarország egységes fővárosa száznegyven év után megszűnne.
A főpolgármester aggályát fejezte ki a módosító javaslattal kapcsolatban. Ha ez az elképzelés megvalósul, Budapest csak megyei feladatokat láthatna el, és a kerületeknek jutna valamennyi települési feladat, beleértve a közszolgáltatásokat is – mondta, hozzátéve, hogy ezzel Magyarország legnagyobb városa Debrecen lenne. Szavai szerint egy másik, ezzel párhuzamos javaslat is ezt a tendenciát erősíti, aszerint ugyanis a több kerületet érintő beruházásokat kivennék a főváros hatásköréből.
20 ezer milliárd
A főpolgármester szólt Magyarország és Budapest Moody’s általi leminősítéséről is. Mint mondta, soha egyetlen kommentárban nem mondják ki, hogy Orbán Viktornak 20 ezer milliárdos adóssággal kellett átvennie az országot.
Felvetette, hogy miért nem azokhoz fordulnak ilyenkor, akiknek az idején a devizahitelek képződtek, akik „nagyobb államadósságot halmoztak fel, mint a Kádár-kormányok mindegyike összesen, 32 év alatt”.
A leminősítés a főváros mindennapi életében nem jelenik meg – mondta, megjegyezve: „annyi bizonyos, hogy a főváros hitelfelvevő képességét rontja, de (...) már 2010-re ennek határára értünk”, új hitel felvételére pedig eddig sem volt lehetőség.
