Könyv jelent meg a Rákosi-korszakról

„Akárhogy is akartam írni az ÁVH történetét, mindig a Rákosi-korszak kerekedett ki belőle.”

BL
2011. 11. 14. 22:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Romsics Ignác kiemelte: Gyarmati György fő kutatási területe az 1945 és 1956 közötti időszak, egyebek mellett foglalkozott Bibó István munkásságával és a politikai rendőrség működésével. A korszak történetéről öt tudományos könyve jelent meg, ezek között két idegen nyelvűt is kiadtak – fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy a Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956 alcímet viselő kötet átfogó elemzést ad a korszakról gazdag forrásanyagot felhasználva, a kiadványban megjelenő sok fotó és festmény pedig vizuálisan segít megidézni a korszakot. Az ötszáz oldalas könyvben elsősorban nem levéltári hivatkozások szerepelnek, hanem szakirodalmiak – tette hozzá.

A történész professzor kitért arra, hogy a korszak 12 évén belül vannak világosan meghatározható fordulópontok, ilyenek 1945, 1953 és 1956. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az 1945 utáni, néhány évig tartó átmeneti időszak végének meghatározása „sok fejtörést okoz a szakmának”. Rákosi Mátyás pártfőtitkár az 1947–1948-as esztendőket nevezte a fordulat éveinek, de ezt az elmúlt húsz évben sokan többféle szempontból megkérdőjelezték – hangsúlyozta.

Romsics Ignác szólt arról, hogy van olyan történész, aki 1947. február 25-re teszi a történelmi fordulópontot, amikor Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát a szovjet hatóságok elrabolták. Annak a véleményének adott hangot ezzel kapcsolatban, hogy a változás 1947–48-ban gyorsult fel és 1949-ben zárult le. A kötetből kiderül, hogy a szerző ebből a szempontból fontosabbnak tartja az 1950-es tanácsválasztásokat, mint az 1949-es új alkotmány bevezetését – tette hozzá.

Ismertetése szerint Gyarmati György az 1945–1956 közötti korszakot három részre osztotta a könyvben: 1945–1947 a presztalinizálás, 1948–1952 a sztalinizálás, míg 1953–1956 egyszerre a desztalinizálás és a resztalinizálás időszaka volt. A szerző a kötetben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Rákosi 1945-ös Szovjetunióból történt hazatérése óta lényegében a kommunista politikai erők gyakorolták a hatalmat, s ezt a kötet címével is igyekszik sugallni.

Rácz Árpád, a könyvet az ÁBTL-lel közösen kiadó Rubicon vezetője és a kötet szerkesztője rámutatott: több mint ezer fényképből válogatták azt a mintegy 280-at, amelyek végül bekerültek a kötetbe. Igyekeztek a korszakot karikírozó eseményképeket is keresni a könyvbe – jegyezte meg.

Gyarmati György rövid beszédében közölte: „annyi mindent nem beszéltünk ki”, ide tartozik a Rákosi-korszak is. A könyv – amely egyben akadémiai doktori disszertációjának is az alapja – születéséről elmondta: „akárhogy is akartam írni az ÁVH történetét, mindig a Rákosi-korszak kerekedett ki belőle”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.