Romsics Ignác kiemelte: Gyarmati György fő kutatási területe az 1945 és 1956 közötti időszak, egyebek mellett foglalkozott Bibó István munkásságával és a politikai rendőrség működésével. A korszak történetéről öt tudományos könyve jelent meg, ezek között két idegen nyelvűt is kiadtak – fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy a Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956 alcímet viselő kötet átfogó elemzést ad a korszakról gazdag forrásanyagot felhasználva, a kiadványban megjelenő sok fotó és festmény pedig vizuálisan segít megidézni a korszakot. Az ötszáz oldalas könyvben elsősorban nem levéltári hivatkozások szerepelnek, hanem szakirodalmiak – tette hozzá.
A történész professzor kitért arra, hogy a korszak 12 évén belül vannak világosan meghatározható fordulópontok, ilyenek 1945, 1953 és 1956. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az 1945 utáni, néhány évig tartó átmeneti időszak végének meghatározása „sok fejtörést okoz a szakmának”. Rákosi Mátyás pártfőtitkár az 1947–1948-as esztendőket nevezte a fordulat éveinek, de ezt az elmúlt húsz évben sokan többféle szempontból megkérdőjelezték – hangsúlyozta.
Romsics Ignác szólt arról, hogy van olyan történész, aki 1947. február 25-re teszi a történelmi fordulópontot, amikor Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát a szovjet hatóságok elrabolták. Annak a véleményének adott hangot ezzel kapcsolatban, hogy a változás 1947–48-ban gyorsult fel és 1949-ben zárult le. A kötetből kiderül, hogy a szerző ebből a szempontból fontosabbnak tartja az 1950-es tanácsválasztásokat, mint az 1949-es új alkotmány bevezetését – tette hozzá.
Ismertetése szerint Gyarmati György az 1945–1956 közötti korszakot három részre osztotta a könyvben: 1945–1947 a presztalinizálás, 1948–1952 a sztalinizálás, míg 1953–1956 egyszerre a desztalinizálás és a resztalinizálás időszaka volt. A szerző a kötetben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Rákosi 1945-ös Szovjetunióból történt hazatérése óta lényegében a kommunista politikai erők gyakorolták a hatalmat, s ezt a kötet címével is igyekszik sugallni.
Rácz Árpád, a könyvet az ÁBTL-lel közösen kiadó Rubicon vezetője és a kötet szerkesztője rámutatott: több mint ezer fényképből válogatták azt a mintegy 280-at, amelyek végül bekerültek a kötetbe. Igyekeztek a korszakot karikírozó eseményképeket is keresni a könyvbe – jegyezte meg.
Gyarmati György rövid beszédében közölte: „annyi mindent nem beszéltünk ki”, ide tartozik a Rákosi-korszak is. A könyv – amely egyben akadémiai doktori disszertációjának is az alapja – születéséről elmondta: „akárhogy is akartam írni az ÁVH történetét, mindig a Rákosi-korszak kerekedett ki belőle”.
