Az ügyészség szerint Budaházy 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia Mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007–2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal állami szervekre nyomást gyakoroljon, az akkori szocialista–szabad demokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket. A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok otthonai, illetve az MSZP és az SZDSZ székházai voltak.
Iratismertetéssel és tanúkihallgatásokkal folytatódott szerdán a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társainak büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. Kalmár András elmondta: 2008. február 8-án éjszaka dobhattak legalább két Molotov-koktélt a házukra, az egyik üveg eltalálta a spalettát, de az nem gyulladt meg, a törmelékekre a gázóra közelében talált rá már a reggeli órákban.
A per szerdai tárgyalásán a hallgatóság soraiban megjelent az a joghallgató egyetemista is, akit azzal vádol az ügyészség, hogy külföldön elkövetett iskolai mészárlások nyomán arra készült, hogy embereket lő le az egyetemen vagy egy bevásárlóközpontban; minden, szerinte elvesztegetett életévéért egyet. A fiatalembert másfél hete helyezték szabadlábra.
Kalmár András szerint egyértelmű volt, hogy a döntéseiket akarták befolyásolni. Hozzátette: nem gondolja, hogy személyes ellenszenv állhat a történtek mögött. Hangsúlyozta: húsz évet dolgozott a politikában, és hasonló – megfogalmazása szerint – fizikai erőszakot sosem tapasztalt. Kitért rá, hogy a vádbeli esetet megelőző fél évben kapott ugyan két, feladó nélküli borítékot, amelyben fehér por volt, és bele volt írva, hogy „antrax”, de ezeket az eseteket nem kötötte össze az egészségügyi tárgyú törvényekkel. Kifejtette: a Molotov-koktélt a végszavazás előtti pénteken kapta, míg a másik két esetet nem tudja ilyen időponthoz kötni. Budaházy a tárgyaláson többek közt azt firtatta, hogy miért nem lát összefüggést a politikus az esetek között, amikor az egészségügyi tárgyú törvény elfogadását hosszú időszak előzte meg, a köztársasági elnök is visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra, és csak 2008 februárjában fogadták el.
Azzal érveltek, hogy nincs helyismeretük
Bírói kérdésre Kalmár András arról is beszélt, hogy több más szocialista politikus elleni támadásról is hallott, és azok szerinte területileg koncentráltak voltak. A tanúvallomásra reagálva a vádlottak közül többen arról kérdezték, hogy mennyire köztudomású, hol lakik a politikus, és kell-e helyismeret éjszakai órákban azonosítani a házát. Azzal érveltek, hogy egyiküknek sincs ott helyismerete. Kalmár András – miután a bíró felolvasta az ebben a vádpontban érintett vádlottak nevét – azt mondta: Budaházy György kivételével a vádlottak nevét nem is hallotta.
A per a délutáni órákban zárt ajtók mögött történő tanúkihallgatással folytatódik, és várhatóan a következő két tárgyalást is zárt ajtók mögött tartják. A vádlottak az eljárás során jobbára tagadták a bűncselekmények elkövetését.
