Kovács Tibor (MSZP) arra utalt, hogy a parlament múlt héten döntött a korábban önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények állami tulajdonba vételéről. A politikus azt akarta megtudni, hogy a kormány mit szeretne tenni ezekkel az intézményekkel.
Megjegyezte azt is, hogy az elfogadott módosító indítványokból kiderül, kirúgják az intézmények vezetői tisztségviselőit is, miközben csak a dolgozók egy részét veszik át. A képviselő egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy hány kórházat akarnak jövőre bezárni, illetve hogy mitől lesz az új rendszer költséghatékonyabb.
Szócska Miklós államtitkár azt felelte, most folynak és március végére fejeződnek be az arról szóló egyeztetések, hogy milyen típusú ellátásra van szükség ahhoz, hogy a lakossági szükségletekhez igazodó rendszer jöjjön létre. Hangsúlyozta, hogy a helyi döntéshozók bevonásával zajló konzultációk lezárása után minden kérdésre választ tudnak adni. Annyit viszont leszögezett, hogy nem a kórházak bezárásáról, hanem funkcióváltásról van szó.
Kovács Tibor a választ nem fogadta el, de a parlament 212 igen szavazattal, 87 nem ellenében megtette azt.
A Jobbik Dunaszerdahelyre emlékeztetett
Szávay István (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy 2008. november 1-jén Dunaszerdahelyen a helyi DAC és a pozsonyi Slovan Bratislava mérkőzésén a szlovák rendőrök megverték a helyi csapat szurkolóit, köztük Magyarországról érkezett drukkereket is.
Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a rendkívül durva rendőri beavatkozásnak máig tisztázatlan a háttere. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a szlovák félben továbbra sincsen meg a szándék és az akarat az incidens tisztázására.
Emlékeztetett arra, hogy a rendőri atrocitás a Fico–Slota-kormány nevéhez fűződik, de időközben Szlovákiában is kormányváltás történt. Hozzátette, hogy az új magyar és szlovák miniszterelnökök 2010 nyarán megállapodtak abban, hogy a felek az ügyet az illetékes szervek egyeztetésére bízzák.
A képviselő a választ nem fogadta el, ellentétben a Házzal, ahol a 207-en szavaztak igennel, 89-en nemmel, míg hárman tartózkodtak.
Tállai integráló jellegű törvényről beszélt
Borbély Lénárd (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy milyen tapasztalatokat sikerült szerezni a katasztrófavédelemről szóló jogszabály bevezetése óta. Egyúttal rákérdezett, hogy hogyan értékelik az országos katasztrófavédelmi gyakorlat eredményét.
Tállai András államtitkár válaszként arról beszélt, hogy a kolontári vörösiszapömlés után feldolgozták a megelőzési, védekezési és helyreállítási tapasztalatokat, és ezek bekerültek az új jogszabályokba.
Kiemelkedően fontos nóvumnak nevezte, hogy a törvény integrálta a korábban önálló polgári védelmi, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kérdésköröket. Hozzátette, hogy emellett kidolgozták a végrehajtást biztosító kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket, amelyek az év elején lépnek hatályba.
A képviselő a választ elfogadta.
Szilágyi Péter (LMP) arról a gyanújukról beszélt, hogy az állam fel akarja élni az önkormányzati vagyont, miközben azzal párhuzamosan bezárják azokat az intézményeket, amelyeket feleslegesnek ítélnek.
Szabó Erika államtitkár megalapozatlannak nevezte a kérdésben foglalt gyanút. Hangsúlyozta, hogy most készítik elő a vagyontörvényt amelynek rendelkezései az állami tulajdonba vett vagyontárgyak esetében irányadóak lesznek. Hangsúlyozta, hogy sem privatizációról, sem államosításról nincsen szó.
A politikus a választ nem fogadta el, a parlament viszont 188 igennel 89 nem és egy tartózkodás ellenében megtette azt.
A Nagy Testvértől félt az MSZP
Harangozó Tamás (MSZP) a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) tervezett felállítását úgy értékelte, hogy a kormányzat a 21. századi technológiákat kihasználva akar egy új „Nagy Testvért” létrehozni.
Hozzátette, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén egy fideszes képviselő azt mondta, „a kor technikai eszközeivel hasonlóan működött a BM III/III-as főcsoportfőnöksége is, azonban most legalább mindez törvényes keretek között lesz szabályozva”. A képviselő azt kérdezte, hogy valóban a III/III világának kiépítése-e a cél.
Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszként azt mondta, talán nem véletlen, hogy az MSZMP jogutódjának a titkosszolgálatokról még ma is a III/III-as ügyosztály jut eszébe.
Hangsúlyozta, hogy törvényjavaslat általános vitája még el sem kezdődött. Hozzátette, hogy a NIBEK nem végezhet titkos információgyűjtést, jogszerű működését pedig az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési joga is garantálja.
A politikus nem fogadta el a választ, a Ház viszont megtette azt 195 igennel és 96 nemmel.
Eva: Cséfalvay válaszolt Lamperthnek
Lamperth Mónika (MSZP) azt akarta megtudni, hogy mit tartalmaz az a hatástanulmány, amely alapján a kormányzati oldal az eva megtartásáról döntött. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy azt miért nem lehet nyilvánosságra hozni.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, a frakcióval folytatott egyeztetések során a kormányzat elfogadta azt az álláspontot, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni egy széles körűen elterjedt adózási módot.
Hozzátette, a nemzetgazdasági tárca fenntartja azt az álláspontját, hogy az eva nem ösztönzi kellően a beruházásokat, és nem kedvez a foglalkoztatásnak sem.
A választ a parlament elfogadta 201 igennel és 96 nemmel.
