Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: a szerződésminták opciókat tartalmaznak majd. „Nem akarjuk azt, hogy rögtön a végzés után ide legyen láncolva a hallgató, hiszen a külföldi tanulmányok kiegészíthetik a hazai tanulmányaikat, nem akarjuk azt, hogy sose menjenek külföldre, menjenek, tanuljanak, gyarapítsák a tudásukat” – közölte, hozzátéve: egyetlen dolgot akarnak, azt, hogy akik az állam költségén szereznek diplomát, ennek értékét egy meghatározott ideig Magyarország javára dolgozzák le.
Az új, a hétvégén az Országgyűlésnek benyújtott felsőoktatási törvény kapcsán kifejtette: a felsőoktatási intézményeknek nyárig kell javaslatot tenniük az esetleges átalakulásokra, egyesülésekre, és ezeket az államtitkárság a jövő év végéig összesíti. Új elemként említette kérdésre válaszolva, hogy míg eddig az egyetemi és főiskolai struktúrában alapvetően a hallgatók jelentkezése alapján osztották el a helyeket, mostantól a kormány határozza meg a képzési helyek irányát és számát a Felsőoktatási Tervezési Tanács, az akkreditációs bizottság és a rektori konferencia javaslata alapján. A jövő évi keretszámokat már így, ennek jegyében fogják meghatározni – jelezte.
A javaslat háromféle képzési lehetőséget rögzít, az állami ösztöndíjjal, a részlegesen állami ösztöndíjjal támogatott hallgatót, amelyet a természettudományos és műszaki képzéseknél preferálnak majd, és az önköltséges hallgatókat. Utóbbi kategóriát csak minőségi követelményekkel kívánják korlátozni, s az egyes kategóriák átjárhatók lesznek – jegyezte meg.
Az oktatási államtitkár szavai szerint az új jogszabály a felsőoktatás, az egész oktatási rendszer és az ország megújulását szolgálja, és minőségelvű. Fontos hívószónak nevezte a versenyképességet, hogy a nemzetközi mezőnyben a magyar egyetemek előkelőbb helyen jelenjenek meg. Szólt arról is, hogy sok érdek ütközött az előkészítés során, de az első ismertté vált koncepció alapelemei nem változtak. Így felül kell vizsgálni a Magyarországon erőltetett ütemben bevezetett, kétciklusú képzést megvalósító bolognai rendszert, és szintén szerepelt a koncepcióban, hogy nem mesterséges, felülről irányított eszközökkel kell racionalizálni a képzés szerkezetét – jelentette ki.
Nincs szó semmilyen erőltetett integrációról, íróasztal mellett kigondolt átszervezésről, az új minőségi paraméterek alapján a felsőoktatási rendszer rá fog állni arra az útra, amelynek eredményeként talán szám szerint kevesebb, de mindenképpen jobb minőségű, és a nemzetközi piacon versenyképesebb egyetemek és főiskolák működnek majd – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Szerinte várhatóan jövő héten elkezdődhet a javaslat bizottsági tárgyalása, majd a parlamenti vita. „Minden esély és remény megvan arra, hogy még 2011-ben új felsőoktatási törvényünk legyen” – fogalmazott az oktatási államtitkár.
Giró-Szász András kormányszóvivő az átalakításokat indokolva elmondta, hogy a felsőoktatás jelentős torzulásokat szenvedett el az előző időszakban, és színvonala egyenlőtlen volt. Olyan gazdasági és társadalmi igénynek kell eleget tennie az új törvénynek, amelyet a korábbi szabályozás keretében már nem lehetett megvalósítani. A kormány célja a színvonal emelése, és ennek érdekében a szükséges strukturális változások meghozatala – mutatott rá.
November 18-án Orbán Viktor megbeszélést folytatott Hoffmann Rózsával és Nagy Dáviddal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökével. Az oktatási államtitkár elmondta, hogy „intellektuálisan izgalmas” megbeszélést folytattak, és reméli, hogy a felsőoktatási törvény „azon viharai, amelyek az előző másfél évet jellemezték, ezzel elültek”.
