Hétéves hallgatása után végül visszatért a közéletbe, aktívan részt vett a magyar kisebbségnek az asszimilációs intézkedések elleni politikájában. A demokráciáért tenni akaró, a demokrácia megteremtését elősegítő tevékenysége miatt a csehszlovák kommunista rezsim egyik legismertebb ellenzéki alakjává vált.
Szlovákia függetlenségét követően országosan is az egyik legnagyobb támogatottságú politikus. Duray Miklósnak köszönhetően született meg 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja, melynek 2007-ig ügyvezető, 2010-ig pedig stratégiai alelnöke volt. Nagyban elősegítette a jobboldali magyar pártok (Fidesz, KDNP, MDF) közötti szövetség létrejöttét is.
Duray Miklós volt a kezdeményezője a magyarországi parlamenti pártok és a Magyarországgal szomszédos államok magyar politikai és társadalmi szervezetei találkozójának, ez volt az első úgynevezett magyar–magyar találkozó. Itt fogalmazta meg egyik fő célját, a magyar nemzet határok feletti reintegrációjának gondolatát, a határmódosítás nélküli újraegyesítés stratégiai célját.
Ugyancsak Duray Miklós volt a Magyar Állandó Értekezlet egyik kezdeményezője, valamint nevéhez fűződik a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kiharcolása. Duray Miklós az első magyar igazolvány birtokosa.
A Polgári Magyarországért Díjat a korábbi években: Mádl Dalma (2005), Dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Dr. Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009) és Wilfried Martens (2010) kapta.
A díj mellé oklevél, bronzplakett és 2 millió forint juttatás jár.
