Európa-szerte az erkölcsi kérdések ismét előtérbe kerültek a válság kapcsán – hangsúlyozta Cséfalvay. Magyarországon a legnagyobb fenyegetettség a bizalmatlanság, ami ebből a helyzetből fakad – hívta föl a figyelmet az államtitkár. Rámutatott arra, hogy a múlt heti uniós csúcson a növekedési esélyekről egy szót sem ejtettek, ami csalódást jelentett.
Cséfalvay kijelentette, hogy a jövő évi magyar növekedési prognózist a némethez fogjuk igazítani. Szeptemberben még 1,5 százalékos bővüléssel számolt a magyar költségvetés tervezete, míg a mostani állás szerint 0,5 százalék lehet – vélte az államtitkár. A német és a magyar növekedési pálya nagyjából együtt mozog, de a hazai bővülést a 2000-es években eladósodás révén finanszírozták – tette hozzá.
114 intézkedés egyszerre
Az NGM politikusa fölhívta a figyelmet arra, hogy a következő évet erős tartalékokkal kell kezdenünk. „Nem tehetjük, hogy ülünk a székeinken, és nézzük a jövő évi előrejelzéseket.” Cséfalvay elmondta, hogy ezzel szemben növekedési tervet készítünk, amelynek eddigi legfontosabb lépése a társasági adó 19-ről 10 százalékra csökkentése volt. A másik irány a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, amely akár az 500 milliárd forintot is elérheti 114 párhuzamos intézkedés meghozatala révén – ismertette a terveket az államtitkár.
„Jó hír, hogy parlamenti zárószavazás előtt van az unió legrugalmasabb munkajogi szabályozása.” Nagyon kritikusan viszonyultak ehhez a törvényhez a parlamentben, és Cséfalvay meglepődött azon, hogy sikerült a munkaadók és munkavállalók érdekeit összhangba hozni. A szakképzés átalakítása kapcsán úgy fogalmazott, hogy a duális képzési rendszer révén bizonyos szakmák munkaerőhiánya is megoldódhat.
Elkerülnék a nagyobb hiányt
Cséfalvay rámutatott arra, hogy olyan üzleti környezetet kell teremteni Magyarországon, amely Európa legversenyképesebb országát hozza létre. „Ezzel párhuzamosan biztosítani kell a költségvetés stabilitását.” Úgy látja, hogy az önkormányzati törvény elfogadása révén elkerülhető lesz az a helyzet, hogy a tavalyi 3,8 százalékos deficitcél helyett 4,2 százalékos lett a hiány a helyi testületek túlzott eladósodottsága miatt. A vállalati fejlesztések elmaradása ellenére szükséges volt a különadók bevezetése, amelyek időben behatároltak – hangsúlyozta Cséfalvay majd hozzátette, hogy érdekünk a német gazdasággal való kapcsolatok erősítése.
Erősödő félelem
Dirk Schlotböller konjunktúra-szakértő elmondta, hogy a tavalyi 3,6 százalékos német gazdasági bővülés után idén három százalékot várnak. A cégek várakozásai estek, de még mindig az elmúlt húsz év átlaga körül van – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a folyamatosan elöregedő társadalom egyelőre takarékoskodik, de ha jelentős rétegek mennek nyugdíjba, akkor ez a tendencia is megváltozhat. Schlotböller rámutatott arra, hogy az év második felében a német vállalkozások körében erősödött a félelem a költségvetési politika megbízhatóságát illetően.
Az alacsony német munkanélküliség okaként a duális szakképzést jelölte meg. Míg Spanyolországban a fiatalok közel ötven százalékának nincsen állása, addig Németországban csak 9,2 százalék ez az érték – tette hozzá. „Elképzelhetetlennek tartom, hogy bármelyik ország kilépjen az eurózónából.” Az adósságválság kapcsán úgy fogalmazott, hogy a legrosszabb kimenetele az államok tömeges csődje lenne, amit mindenképpen el kell kerülni.
origo.hu
Veszélyes betegséget terjeszthet a klíma
