Cser-Palkovics András, az albizottság fideszes elnöke a jelentés ismertetésekor elmondta, hogy a vizsgált időszakban működő kormányok tevékenységét külön-külön kell elemezni. A kormánypárti politikus szerint fontos megállapítani, hogy szándékos megtévesztés állt-e az adósság növekedésének hátterében. A jelentés szerint a szocialista–szabad demokrata kormányok egyes döntéseit is vizsgálni kell, Cser-Palkovics András ennek kapcsán példaként a PPP konstrukciójú beruházásokat említette.
Az albizottság jelentése nyomán a Gyurcsány-kormányok tevékenységét külön is vizsgálni kell, mert ott a testület szerint egyebek mellett a hűtlen és hanyag kezelés gyanúja is felmerülhet. Az esetleges polgári és büntetőjogi felelősség megállapítása kapcsán a volt izlandi miniszterelnök példáját hozták fel, aki ellen az ország pénzügyi rendszerének összeomlása miatt emeltek vádat. Az albizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a parlamenti bizottságok egyike sem vádhatóság vagy bíróság. Az alkotmányügyi bizottság azt javasolja a költségvetési bizottságnak, hogy az elkészült és elfogadott albizottsági jelentést, a szakbizottságok jelentéseit és a szakértői javaslatokat összevonva küldjék el az ügyészségnek.
Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén elutasította a Jobbik házszabály-módosítást érintő javaslatait. Az ellenzéki párt egyebek mellett azt indítványozta, hogy kivételes, sürgős tárgyalást az ülés megnyitása előtt ne egy, hanem 8 órával lehessen kezdeményezni, ilyet ülésszakonként hat helyett csak egy alkalommal lehessen tartani, illetve hogy az ellenzéki pártok felszólalásaira negyed óra helyett egy óra álljon rendelkezésre.
A tanácskozáson az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt.
