Háromórás pihenő után újra indul a munka

Kevesebb mint háromórás pihenő után pénteken reggel a választójogi törvény vitájával újra megkezdte a munkát az Országgyűlés, amely szerda reggeltől péntek hajnali 5 óráig, negyvenöt órán keresztül ülésezett.

Péntek reggel 8 órakor Kósa Lajos expozéjával kezdődött az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitája. A javaslatot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, Rogán Antal, Gulyás Gergely, Boldog István, Varga István, Szűcs Lajos, Gelencsér Attila, Balla György és Selmeczi Gabriella fideszes képviselők nyújtották be az Országgyűlésnek.

Ezt megelőzően csaknem két napon keresztül ülésezett egyhuzamban az Országgyűlés. Az országgyűlési viták elhúzódását az ellenzéki frakciók obstrukciója okozta, amely miatt a szerdai ülésnap összeért a csütörtökivel, utóbbi így csak 11 órás csúszással tudott elkezdődni.

Az újrafelosztás nem befolyásolja a választás eredményét

A tények azt igazolják, hogy a választókerületek újrafelosztása nem befolyásolja a választás eredményét – jelentette ki Kósa Lajos, az országgyűlési képviselők választásáról szóló fideszes törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

A fideszes képviselő arról a vitáról, hogy a választókerületek újrafelosztása kinek kedvez és kinek nem, azt mondta: szerinte ez csak olyan országokban jöhet szóba, ahol egyfordulós, a „győztes mindent visz” elve alapján működik a választási rendszer, kellően hosszú adatsor áll rendelkezésre arról, melyik körzetben szavaznak a bal- vagy jobboldalra, és csak két politikai szereplő van.

Magyarországon ugyanakkor – folytatta – hat országgyűlési választás után csak négy körzetről lehet elmondani, hogy bármi történik, ott mindig a bal-, vagy a jobboldal nyer. Ilyen a budapesti XII. kerület és a II. kerület, ahol a jobboldal győzött akkor is, amikor lavinaszerű volt az MSZP győzelme, és ilyen a XIII. kerület két egyéni körzete, ahol akkor is a baloldal nyert, amikor a jobboldal mindent vitt – tette hozzá.

Kósa Lajos szerint ezért a tények nem támasztják alá azt a vélelmet, hogy itt bárki magának tudna kedvezni. „Persze lehet azt mondani, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, ez igaz is, de hogyha a szentnek nincs keze, akkor nem tud maga felé hajlani” – fogalmazott.

A politikus – aki tíz fideszes képviselőtársával, köztük Lázár János frakcióvezetővel együtt jegyzi a javaslatot – hangsúlyozta: nem arról beszél, hogy van ilyen szándék, de mindegy is, hogy van-e vagy nincs, mert az mindenképpen megbicsaklik.

Kijelentette: az új területi beosztás alapján az nyer, aki a régi besorolás alapján nyert volna, és bár egyes körzetekben lehet módosítás, de önmagában a területfelosztás nem befolyásolja az eredményt.

Kósa Lajos a helyzetet megvilágítandó azzal a hasonlattal élt, hogy a spanyol labdarúgó-bajnokságban sokáig vitáztak arról, a győzelemért két vagy három pont járjon, aztán kiderült, mindegy, milyen a rendszer, mert akkor is a Barcelona vagy a Real Madrid nyer. Nem a körzetbeosztáson, hanem a pártok teljesítményén múlik, hogy ki nyer – tette hozzá

A mostani helyzet tarthatatlan

A fideszes képviselő a választókerületek újraszabályozását indokolva azt is hangsúlyozta, hogy a mostani helyzet mindenképpen tarthatatlan, mert a választópolgárok számát tekintve rendkívül aránytalanok a körzetek és erre az Alkotmánybíróság is felhívta a parlament figyelmét. Hozzátette: másrészt a területi felosztás most egy olyan belügyminisztériumi rendeleten alapul, amely a szavazókörök számát sorolja fel, holott azóta már számtalanszor megváltozott a körzetek száma, így lényegében ma a szokásjog jelöli ki a választókörzeteket.

A javaslatról szólva hangsúlyozta, hogy annak kiindulópontja nem a jövőre vonatkozó spekuláció, hanem a 20 éves magyar parlamenti demokrácia tapasztalatai.

Arról, hogy a javaslat szerint az eddigi kétfordulós rendszert egyfordulós váltaná fel, azt mondta: a múltbeli tapasztalat azt mutatta, hogy nem volt még olyan választás, ahol a második fordulóban tudott volna fordítani egy politikai erő, ugyanakkor a két forduló közötti időszak nagymértékben rongálta a pártokba és a demokráciába vetett bizalmat.

Példaként az 1994-es választást hozta, ahol az SZDSZ a két forduló között azt mondta, ha az MSZP egymagában tud kormányozni, akkor nem lépnek koalícióra, majd ezt mégis megtették. Kósa Lajos hangsúlyozta: az egyfordulós választás tisztább helyzetet teremt, hiszen a választásokat megelőzően kell kinyilvánítani a politikai preferenciákat.

„Megy a kínai pólóosztás és minden az ég egy adta világon”

Az ajánlószelvények rendszeréről Kósa Lajos azt mondta: a cédulák gyűjtésében az első két hétben még érdemben lehet a választópolgárokkal kapcsolatot tartani, az ezt követő időszak viszont már a „választási visszaélések ideje”. „Itt jönnek elő a vett ajánlószelvények”, a „gulyáságyú a falusoron a HM raktárából előszedett készletek rovására”, „megy a kínai pólóosztás és minden az ég egy adta világon” – fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy ebben mindenki részes, ez nem egyetlen pártra jellemző.

Fontosnak tartotta, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével a javaslat a határon túl élő magyaroknak is választójogot ad. Hozzátette: nem tartják alkotmányosan aggályosnak, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.