A külügyi tárca vezetője arról is beszélt az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rendezvényén, hogy „most többen vagyunk, mint egy évvel ezelőtt”, mert a magyarországi zsidó közösség erősebb lett számában, kultúrájában, önazonosságában, önbizalmában és biztonságérzetében. Meglátása szerint „közelebb került zsidó a zsidóhoz, keresztény a keresztényhez és zsidó a keresztényhez, mert mi, emberek közelebb kerültünk egymáshoz”. Együtt éljük át a fényt, a felszabadulást, a megerősödést és a megújulást, erre pedig mindannyiunknak szüksége van egyénenként és közösségenként – mondta.
A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy januárban zsidó és nem zsidó emberek közösen emlékeznek a holokauszt idején embermentő svéd diplomatára, Raoul Wallenbergre, „ezáltal egyre közelebb kerülünk egymáshoz”.
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi, és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felolvasta Orbán Viktor levelét. A miniszterelnök egyebek mellett azt írta, hogy „a gyertyagyújtás (...) számunkra egymás elfogadását is jelképezi. (...) Közös hazánk szeretete ugyanis összeköt minket.” A levélben a kormányfő úgy fogalmazott: „Kívánom, hogy a mostanában sokszor csak cseppnyi jókedv ne is csak nyolc napig, hanem egy teljes esztendeig tartson.”
Az államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta: hanuka alkalmával „együtt és közösen tanúságot teszünk a szabadság csodájáról”. Szászfalvi László annak a kívánságának adott hangot, hogy „ez az ünnep jelentse mindannyiunk számára azt, hogy közösen (...) örülünk a fénynek és hogy a fény mindig legyőzi a rosszat, a gonoszt és a sötétséget”.
René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete, miután ismertette a hanuka történetét, kiemelte: a zsidó nép mindig tanúbizonyságot tett az Örökkévalóhoz való hűségéről. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta: keresztény ember nem lehet antiszemita, mert „mindannyian Isten gyermekei vagyunk”. Emlékeztetett arra, hogy néhány napja, amikor egy fényképről kitakarták az arcát, ő is átélte azt, hogy mit jelent, amikor valakit hátrányosan megkülönböztetnek.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija elmondta: amikor a zsidó felkelők serege győzedelmeskedett elnyomóik felett az ókorban és bejutott a jeruzsálemi templomba, amelyet megtisztított az ott talált bálványoktól, újra meggyújtották a menóra lángjait, és azok „csodálatos módon nyolc napig égtek”. A következő évben aztán elrendelték, hogy ne csak a templom szentélyében gyújtsák meg a lángokat, hanem a csodára emlékezve minden zsidó ember otthonában is, úgy, hogy azok a köztereken is láthatók legyenek. Elmondta, hogy ez a 14. hanukájuk a budapesti Nyugati téren, s ennek megrendezése ma már természetes a társadalom számára, valamint jó alkalom arra, hogy a nem zsidó emberek is megismerhessék ezt az ünnepet. A felszólalók a mécses szolgalángját és az első lángot meggyújtották az ünnepség végén. Az esemény rendjét ezúttal sem zavarta meg incidens.
A nyolcnapos hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi templomnak a szír–görög dúlás utáni, az időszámítás előtti 165. évben történt újbóli felszentelésére emlékeznek. A hanuka örömünnep, a szabadság – a vallási és a fizikai szabadság –, valamint a fény ünnepe. Az ünnep a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévét hó 2-ig tart.
A 2004-ben alakult EMIH az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében azt írta, szervezetük egy „új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a status quo irányzat megújításával egyesíti az autentikus értékrendet és az ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással”. Az EMIH megalakulásával újból teljes lett a magyar zsidóság három irányzata: a neológ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége), az ortodox és a status quo (EMIH) – állt a közleményben.
