„Közös hazánk szeretete összeköt minket”

„A világ jövője attól függ, hogy a nagy világegyházak miként tudnak egymással párbeszédet folytatni.”

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija elmondta: amikor a zsidó felkelők serege győzedelmeskedett elnyomóik felett az ókorban és bejutott a jeruzsálemi templomba, amelyet megtisztított az ott talált bálványoktól, újra meggyújtották a menóra lángjait, és azok „csodálatos módon nyolc napig égtek”. A következő évben aztán elrendelték, hogy ne csak a templom szentélyében gyújtsák meg a lángokat, hanem a csodára emlékezve minden zsidó ember otthonában is, úgy, hogy azok a köztereken is láthatók legyenek. Elmondta, hogy ez a 14. hanukájuk a budapesti Nyugati téren, s ennek megrendezése ma már természetes a társadalom számára, valamint jó alkalom arra, hogy a nem zsidó emberek is megismerhessék ezt az ünnepet. A felszólalók a mécses szolgalángját és az első lángot meggyújtották az ünnepség végén. Az esemény rendjét ezúttal sem zavarta meg incidens.

A nyolcnapos hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi templomnak a szír–görög dúlás utáni, az időszámítás előtti 165. évben történt újbóli felszentelésére emlékeznek. A hanuka örömünnep, a szabadság – a vallási és a fizikai szabadság –, valamint a fény ünnepe. Az ünnep a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévét hó 2-ig tart.

A 2004-ben alakult EMIH az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében azt írta, szervezetük egy „új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a status quo irányzat megújításával egyesíti az autentikus értékrendet és az ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással”. Az EMIH megalakulásával újból teljes lett a magyar zsidóság három irányzata: a neológ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége), az ortodox és a status quo (EMIH) – állt a közleményben.