A frakcióvezető szerdán az MTI-hez is eljuttatta a Magyarországi Református Egyház (MRE) és a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségének címzett levelét. Ebben az egyházi vezetőktől azt kéri, tájékoztassák arról, hogy melyek azok a világvallások és vallási közösségek, amelyek álláspontjuk szerint „bizonyították tanításuk értékelvűségét, és társadalmi szolgálatuk a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja”.
A református és az evangélikus vezetők levélben kérték a Fidesz frakcióvezetőjét még vasárnap arra – és kérésüket az Alkotmánybíróság hétfői döntése után is fenntartják –, hogy az újra elfogadandó törvény „ismerje el mindazon világvallások, vallási közösségek egyházi státusát, melyek bizonyították tanításuk értékelvűségét, társadalmi szolgálatuk pedig a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja”.
Mint írták, az után fordultak Lázár Jánoshoz, hogy a frakcióvezető pénteken bejelentette, hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott jogszabályt. Utaltak arra is, hogy az Alkotmánybíróság hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette a törvényt.
A levélben a két egyház kitért arra, hogy vezetőik már a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény elfogadása után közvetlenül, július 19-én levélben kérték Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy bővüljön a törvény által elismert egyházak köre, amely eredetileg tizennégy egyházat és vallási felekezetet jelentett.
Lázár János hétfőn bejelentette, hogy a Fidesz a két ünnep közöttre is parlamenti ülést kezdeményez, így az új egyházügyi törvényjavaslatot a legkésőbb szerdán benyújtják, az általános vitát csütörtökön, a részletes vitát december 28-án tervezik megtartani, az új jogszabályról pedig december 30-án szavazhat az Országgyűlés.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), amelynek tagjai között van a református és az evangélikus egyház is, levélben kérte szeptemberben, hogy további olyan vallási felekezeteket, egyházakat ismerjen el a kormányzat már a regisztrációs folyamat előtt egyházként, amelyek „évtizedek, sőt évszázadok óta evangéliumi szolgálatukkal gazdagítják nemzetünket, és az 1943-ban alapított Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában is krisztusi összefogásban szolgálják Urunkat és hazánkat”.
A MEÖT elnöksége december elején az Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében azt kérte, hogy a lehető legrövidebb időn belül álljanak az érintettek rendelkezésére az egyházi státus regisztrációja iránti beadványokhoz, kérvényekhez szükséges nyomtatványok.
