A hétfői ülésnaphoz hasonlóan a szerdára tervezett napirend megtárgyalásával sem végzett az Országgyűlés a következő ülésnap tervezett kezdetéig: csütörtök reggel 8 órakor még három szerdai napirend tárgyalása is hátra volt. A szerdai napirendhez tartozik még az Esztergom közintézményeinek állami átvételéről, valamint a felsőoktatásról és a köznevelésről szóló előterjesztések megvitatása.
12 órán át vitáztak róla
A parlament szerdai ülésnapja reggel 8 órakor kezdődött. A napirend akkor „csúszott meg”, amikor az ellenzéki képviselők a délután negyed négykor kezdődött, az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló általános vitát csaknem 12 órásra nyújtották. A 12 órás vitában egy kétórás tárgyalási szünet is volt, amelyet az MSZP javaslatára rendeltek el szerdán éjfélkor. Mesterházy Attila az MSZP frakcióvezetője azzal indokolta a kérést, hogy „látva-hallva a fideszes képviselők közbeszólását, látszik, hogy egyre nehezebben viselik ezt a mai vitát”. Az elnöklő Újhelyi István (MSZP) ezért hajnali két óráig szünetet rendelt el.
A házszabály szerint „a kormány vagy bármelyik képviselőcsoport vezetőjének kérésére az elnök – a napirendi pont tárgyalása közben vagy a határozathozatal során – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama – az elnök döntésétől függően – legfeljebb két óra lehet”. Az ülésteremben elhelyezett kamerák tanúsága szerint az éjszaka folyamán – még a két órás szünet előtt – Mesterházy Attila (MSZP), Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) és Schiffer András (LMP) többször is beszéltek egymással, és Vadai Ágnes független képviselő is megbeszéléseket folytatott az ellenzéki frakciók képviselőivel.
A vita végül hajnali 2 órakor folytatódott, és negyed 4-ig tartott. Az ezt követő napirendi pont – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája – csak 4 óra előtt kezdődhetett el, mert nem volt jelen a kormány képviselője. A végül megérkező Soltész Miklós államtitkárt a jelen lévő képviselők megtapsolták. A napirendi ponthoz egyébként írásban előre 16-an jelentkeztek felszólalásra.
Az LMP-s Vágó Gábor az éjszaka folyamán mobiltelefonnal rögzített „videointerjúkat” készített az ülésteremben, amelyet több részletben a YouTube videomegosztóra töltött fel. Ebben a szocialista Harangozó Tamás a vita elnyújtásának okáról azt mondta, hogy olyan törvényjavaslatok kerülhetnek így a reggeli órákra, amelyekről a nyilvánosságnak is értesülnie kell. Mint mondta, mindez üzenet a Fidesznek és a közvéleménynek, hogy ha a fideszes többség ötnapos üléseket rendel el, akkor bizony a képviselőknek be is kell járni a parlamentbe.
Folytatják a vitát a felsőoktatási törvényről
Vágó Gábor arról is megkérdezte a közelében ülő képviselőket, hogy mivel tartják ébren magukat. A válaszok szerint Gaudi-Nagy Tamás vitaminnal, Jávor Benedek kávéval, Osztolykán Ágnes energiaitallal, Szabó Rebeka pedig zöld teával frissítette magát az éjszaka folyamán. Dorosz Dávid és Schiffer András nevettek a „kávé vagy kóla” kérdésen, előbbi sört, utóbbi pedig pálinkát felelt. A szerdai ülésnap elhúzódása miatt késve kezdődhet a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezései című, kormánypárti törvényjavaslat tárgyalása. Az előterjesztés preambulumában a Fidesz kimondaná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.
Ezt követően az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat kerülhet terítékre, majd a felsőoktatási törvény általános vitájának folytatására, illetve a köznevelési törvény részletes vitájára kerülhet sor. Utóbbihoz 333 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár jegyezte előterjesztésen csak fideszes képviselők 174 indítvánnyal változtatnának. A nagyobbik kormánypárt indítványai közül több jelentősen átalakítaná a kormány terveit, így a jogszabályból kikerülhet például a pedagógus-életpályamodell, az egész napos iskola pedig kötelezettségből csak lehetőséggé válhat az intézmények számára.
