Mint hangsúlyozta, akik eddig igényjogosultak voltak a Honvédkórházban, azoknak a változásoktól nem kell tartaniuk. A jövőben viszont véget vetnek annak, hogy egyes dolgozók az intézményben lássák el magánbetegeiket is – fűzte hozzá.
Már az igényjogosultak, az intézménybe utaltak, valamint a sürgősségi esetek ellátási költségeit sem képes teljes egészében finanszírozni az egészségbiztosító, vagyis minden többletköltség egyenesen a honvédelmi költségvetést terheli – fejtette ki a miniszter, hozzátéve: kizárólag az intézmény parancsnoka lesz jogosult arra, hogy ritka esetekben, különböző magasabb szempontok alapján kivételes engedélyt adjon.
Hende Csaba kiemelte: a legfontosabb cél, hogy „munkával töltsék meg” azokat a kapacitásokat, amelyek jelenleg részben kihasználatlanok, és mindehhez a megfelelő finanszírozást is biztosítsák. Ehhez viszont takarékos gazdálkodásra van szükség – jegyezte meg. A miniszter ezért arra kérte az intézmény dolgozóit, hogy „keressék meg”, milyen módon lehetséges a szakmai színvonal süllyedése nélkül csökkenteni a költségeket, ugyanis csak így lesz lehetséges a kórház fenntartható működése.
Schandl László, a Honvédkórház parancsnoka hangsúlyozta: a kórház vezetése mindent megtesz, hogy az átszervezés nehézségei ne terheljék a folyamatos betegellátást. Mint kiemelte, a Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ és a Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ mostani integrációja meghatározó eleme a Honvédelmi Minisztérium, valamint az irányítása alá tartozó szervezetek szervezeti és létszám-racionalizálásának. Mint mondta, ez a betegellátó egységeket nem érintette, viszont az adminisztrációs és logisztikai területek állományában összességében 243 beosztás szűnt meg és félszáznál több alakult át.
A dandártábornok közlése szerint az integráció révén a jövőben a Magyar Honvédség egészére kiterjedő egészségügyi szakfeladatok is a Honvédkórházra hárulnak majd, egyebek mellett a repülőorvosi alkalmasság vizsgálata, vagy a missziós tevékenységek ellátása.
Mindezzel párhuzamosan a Honvédkórház – a Semmelweis-terv értelmében – a nyolc nagytérségi kórház egyikeként az eddigi feladatok mellett az észak-közép-magyarországi régióhoz tartozó több mint 1 millió 200 ezer ember, a népesség mintegy tizenkét százalékának sürgősségi ellátását is biztosítani fogja – mondta az intézmény parancsnoka.
