Az államtitkár beszámolt róla, ennek rendezésére már kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a rendszerből „előásható” minden tartalékot a bérekre kell fordítani. Vannak a rendszerben megtakarítási lehetőségek – emelte ki.
Szócska Miklós azt mondta: az év végére is „van még a tarsolyukban néhány meglepetés”. Emellett arra is kitért, jelenleg is dolgoznak egy forrásteremtési stratégián, amelyről rövidesen beszélnek majd. Megjegyezte továbbá, hogy a rezidensi ösztöndíjprogram keretének maradványpénzét sikerült hatékonyan felhasználni, így együttesen több mint hatszáz szakorvosjelölt és szakgyógyszerész-jelölt vehet részt a havi nettó százezer forintos ösztöndíjprogramban.
Öt „problémát” kell menedzselni
Az államtitkár előadásában azt mondta: az egészségügynek az emberi erőforrás krízissel együtt összesen öt problémát kell „menedzselnie”. A másik négy feladat: a népegészségügy, a demográfia, a politikai fenntarthatóság, valamint a rendszer-fenntarthatóság kapcsán felmerülő problémák kezelése.
Szócska Miklós szerint mostanáig „egy átláthatatlan, sok érdektől szorított ellátórendszer” volt. Most viszont elérkezett az ideje, hogy az ellátórendszerben rendet tegyenek – tette hozzá. Mint emlékeztetett, január elsejével a megyei és a fővárosi önkormányzati fekvőbeteg-intézmények állami fenntartásba kerülnek. Szócska Miklós ennek kapcsán előadásában azt a kérdést járta körül, vajon „jó tulajdonos és fenntartó lesz-e az állam”.
Nem várható, hogy januárra minden megoldódik
Közlése szerint „nem várható, hogy január elsejétől minden probléma megoldódik”. Mint kifejtette: nem állítja, hogy az „átvevő csapat tagjai” az utolsó pontig professzionális munkára vannak felkészülve. Ahogy ez egy ilyen mértékű rendszer átalakításban „természetes”, ez számukra is egy tanulási folyamat lesz, de ennek során minden hibából tanulni szeretnének.
Az államtitkár azt mondta: a jövőben rugalmas, szakmai és komplex lesz az irányítás. Ehhez egységes vagyonkezelő és egységes közbeszerzési eljárások lesznek, újraosztják a kapacitásokat, illetve javítják a funkcionális hatékonyságot – tette hozzá.
A térségi beosztás kapcsán azt mondta: ez az egyetlen racionálisan kezelhető ellátási felosztás, ugyanis mint kifejtette, „úgy látják”, ha a folyó egyik partjáról a folyó másik partjára is átengedik az embereket, akkor tudnak optimális hozzáférési időket biztosítani. Az intézményrendszer alakításának alapja az lesz, hogy tudják, hol milyen ellátásra van szükség. Az egyes egészségügyi intézményeknek pedig meg kell találniuk a megfelelő intézményi formát.
