A módosításokat a politikus az EKB észrevételeivel indokolta. Az EKB a honlapján csütörtökön közzétett véleményében azt írta: értesülései szerint a törvényjavaslat kormány elé terjesztett változata lényeges módosításokat tartalmaz az EKB-hoz benyújtott változathoz képest, különösen a makroprudencális és a javadalmazási szakpolitikai kérdésekben.
Simor András szerint van remény arra, hogy jó jegybanktörvény szülessen, a pénteken beadott módosító javaslatok pozitív irányba befolyásolják a parlament előtt lévő jegybanktörvény-javaslatot. A jegybankelnök a Duna Tv péntek esti Közbeszéd című műsorának vendégeként kijelentette: a jegybanki függetlenség hangoztatása az MNB részéről nem öncélú, arra szolgál, hogy a nemzeti bank tevékenysége révén el lehessen érni az árstabilitást, és az MNB az ország pénzügyi stabilitásához is hozzá tudjon járulni.
Rogán egyik javaslata szerint kikerülne a szövegből az a rész, amely szerint az MNB alkalmazottainak havi bére nem lehet több az MNB alelnökeinek bérénél. A másik módosítás pedig beemelné a törvénybe a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályozást, mivel – ahogy a politikus fogalmaz – ezt tartalmazta a kormány által az Európai Központi Banknak (EKB) megküldött szövegtervezet, és az EKB azt a változatot véleményezte és azt támogatta.
Az új szövegrész szerint az MNB feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését. Az MNB a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények működését figyelemmel kíséri. Ezen hatáskörében megítéli a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények likviditási helyzetét. Az MNB elnöke a monetáris tanács döntése alapján a rendszerkockázatok felépülésének megakadályozása vagy a kockázatok csökkentése érdekében rendeletet adhat ki.
