„Szégyen volt Gyurcsányék kampányolása”

Pálffy István azt kérte, hogy az MSZP és az állampolgárságról való szavazáson a tartózkodást választó LMP-s képviselők is támogassák a nemzeti egységet.

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a mezőgazdaság jelentős teljesítménnyel járult hozzá a gazdaság egészének teljesítményéhez, bár kivéreztetett állapotban vette át az ágazatot tavaly a Fidesz vezette kormány. Konkrét kormányzati intézkedéseket sorolva úgy ítélte meg, hogy sikerült megállítani a hanyatlást, de – tette hozzá – új lépésekre szeretnék sarkallni a kormányt, amelyet támogatni fognak például az új földtörvény megfogalmazásában, a feldolgozóipar megerősítésében, továbbá abban, hogy az áfacsalókat távolítsák el a mezőgazdaságból és hogy a magyar termelők közvetlenül eljussanak a fogyasztókhoz.

Ángyán József, a szaktárca államtitkára stratégiai, nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte a vidék, illetve a mezőgazdaság fejlődését. Az intézkedések közül kiemelte az élelmiszerlánc újrafogalmazását, a jövőt tíz évre meghatározó vidékstratégiát, és úgy ítélte meg, hogy jó esély van az agrárium talpra állítására.

Újra kell gondolni a szociálpolitikát

Az MSZP-s Varga László – arra hivatkozva, hogy rengeteg munkahely szűnt meg, az államadósságot nem sikerült csökkenteni és jövőre megszorítások jönnek – azt mondta, az Orbán-kormánynak érdemes újragondolnia a szociálpolitikáját. Emlékeztetett arra, hogy hétfőn volt az önkéntesek világnapja, két nappal korábban pedig a fogyatékkal élőké, és úgy értékelte: a Fidesz e két területen mást csinál, mint amit a választási kampányában hangoztatott.

Soltész Miklós szociális államtitkár azt hangsúlyozta, hogy azon civil szervezetek, amelyek családi, ifjúsági vagy például drogmegelőzést szolgáló programokat csinálnak, jelentős támogatást kapnak. „Egy december ötödikét önök biztos nem fognak elfelejteni, amikor önként lemondtak határon túli magyarjainkról” – fordult a szocialistákhoz. Ezután pedig arról beszélt, hogy az MSZP-sek kormányon nem foglalkoztak a fogyatékkal élőkkel, és a civil szervezetek támogatását is csökkentették. Szerinte igazságos a rokkantnyugdíj-rendszer átalakítása, mintegy félmillió olyan ember van, aki nem dolgozik, bár megtehetné – mondta.

Nincs szó orwelli útról

Mirkóczki Ádám (Jobbik) Tovább az orwelli úton címmel elmondott napirend előtti felszólalásában bírálta, hogy a kormány egy olyan csúcs-titkosszolgálati szervezetet akar a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) formájában létrehozni, amely mindent tudni fog az emberekről – az üzleti, banki információktól kezdve az egészségpénztáriakéig. Ilyen korlátlan, ellenőrizhetetlen hatalmat Magyarországon senki nem kaphat – jelentette ki.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azt mondta, a szóban forgó törvényjavaslat a magyar emberek, Magyarország biztonságát szolgálja, megfelelő válaszokat ad az országot érintő biztonsági kockázatokra. A NIBEK hatáskört nem vonhat el az együttműködő szervektől, továbbítja az adatokat, és javaslatokat tesz a felhasználásukra, tehát koordinál – mondta, hangsúlyozva: a központ, amely nem tárolhat adatokat, csak akkor igényelhet adatot, ha az adatszolgáltatás jogszerűsége, célhoz kötöttsége megállapítható.

Nincs szó orwelli útról, önök riogatnak és nem támogatják a rendet – fordult a jobbikos képviselőkhöz, és hozzátette: a törvénytisztelő állampolgároknak nincs félnivalójuk a javaslatban foglaltaktól.

A munkahelyteremtésben elmozdulás történt

Az LMP-s Szabó Tímea a fogyatékkal élő emberek december 3-ai világnapja kapcsán azt mondta, súlyos hiányosságok vannak az esélyegyenlőség terén, sok fogyatékkal élő nem gyakorolhatja például választójogát, megoldatlan problémák vannak a foglalkoztatásban és az akadálymentesítésben is. Úgy értékelte, hogy a megszorításokra, korlátokra épülő kormányzati társadalompolitika az egész társadalomnak káros, és esélyteremtő rendszer kiépítésére van szükség.

Soltész Miklós rámutatott arra, hogy a munkahelyteremtés és az akadálymentesítés területén is szemléletváltozás történt, korábban sok százmillió forint ment el pazarlóan ezekre úgy, hogy fontos ügyek megoldatlanok maradtak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fizikai mellett hangsúlyt kell fektetni például az infokommunikációs akadálymentesítésre is. Hozzátette, akadálymentesítésre jövőre 8 milliárd forintos pályázatot írnak ki, és a kormány – nyitottan az újonnan adódó lehetőségekre – támogatni akarja az új műszaki megoldásokat, segédeszközöket. Megjegyezte, a munkahelyteremtésben is elmozdulás történt: nem elég támogatni a megváltozott munkaképességűeket, a piacteremtés is fontos, a mostani kormány ezt is céljának tekinti.

Gyurcsány Ferenc „a magyarok, a nemzet ellen indult”

Pálffy István (KDNP) a hét évvel ezelőtti népszavazásra emlékeztetett, és azt mondta, Gyurcsány Ferenc kormányfő akkor „a magyarok, a nemzet ellen indult”, csak azért, hogy győzzön. Másfél éve viszont más utat járunk, többet tettünk ez idő alatt, mint az elmúlt kilencven évben összesen, a nemzet az egyesítés útján halad – vont mérleget, utalva többek között az állampolgársági törvényre, a nemzeti összetartozás napjára és a Máért összehívására.

Azt kérte, hogy az MSZP és az állampolgárságról való szavazáson a tartózkodást választó LMP-s képviselők is támogassák a nemzeti egységet. Soltész Miklós reagálásában szégyennek nevezte, hogy – mint mondta – Gyurcsány Ferencék annak idején úgy kampányoltak a kettős állampolgárság ellen, hogy költségtakarékosságból Székelyudvarhelyen nyomtatták a nemre buzdító plakátokat.