A parlament ülése délelőtt 10 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a napirendről szavaznak a képviselők. Az új egyházügyitörvény-javaslat részletes vitája így 11 óra után kezdődhet, összesen hatórás időkeretben, amelyben a kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt 180-180 perce lesz a felszólalásokra.
Lázár János előző héten pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt. A Fidesz frakcióvezetője „jogtechnikai megfontolásokra” hivatkozott, és hozzátette, az új jogszabályt még az idén, a két ünnep között elfogadják.
Az Alkotmánybíróság (Ab) ezt követően, hétfőn közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az eredetileg jövőre hatályba lépő jogszabályt. A testület megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel – a többi között – az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.
Lázár János az Ab döntését értékelve okafogyottnak nevezte a lépést. Mint mondta: a testület eljárási hibákat állapított meg a jogszabály elfogadásával összefüggésben csakúgy, mint a Fidesz szakértői, s ennek jegyében már pénteken bejelentették: hatályon kívül helyezik a törvényt. Hozzátette: az új egyházügyi törvényt – érdemben nem változtatva annak tartalmán – várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés.
A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el a visszavont egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el, míg a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.
A másik napirendi pont a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló fideszes előterjesztés részletes vitája. A frakciók ebben összesen 4 óra 20 percben fejthetik ki álláspontjukat. A kormánypárti képviselők előterjesztése az osztrák mintát venné át a dohány-kiskereskedelemben a Fidesz frakcióvezetője szerint. Lázár János korábban azt mondta, javaslatuk a magyar családi vállalkozások kezébe adná a dohány-kiskereskedelmet.
Az Országgyűlés pénteken folytatja ülését, és megközelítőleg húsz törvényjavaslat elfogadásáról kell döntenie. Új jogszabály születhet például a felsőoktatásról, a családok védelméről, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, de ekkor dönthetnek az ország pénzügyi stabilitásáról szóló javaslatról is. Utóbbi előterjesztés egyebek mellett kétharmados jogszabályban rögzítené a személyi jövedelemadó egykulcsosságát, amit az ellenzék mellett sajtóhírek szerint az Európai Bizottság is kifogásol.
