900 milliós kár, 278 gyanúsított: ezt művelte Gyurcsány az Avason

Áldatlan állapotok és folyamatos dorbézolás jellemzi az avasi lakótelepet, amely helyzetért a Gyurcsány-kormány is felelős. A bukott miniszterelnök három napra Miskolca költözött.

Miskolc avasi lakótelepére 2005-től, főleg vidékről sokgyermekes családok költöztek be a Fészekrakó program keretében, amely használt ingatlanok vásárlása esetén jelentős állami támogatást biztosított számukra; ezt a lehetőséget használta ki egy ügyvédi iroda köré szerveződött csoport. Gyurcsány a programról 2005 januárjában a következőt mondta: az újabb lépés az igazságosabb lakástámogatási rendszer felé azt jelenti, hogy a Fészekrakó program révén a 30, illetve a 35 év alattiaknak más-más konstrukcióban, a kormányzat jelentős támogatást nyújt a lakáshoz jutás megkönnyítése érdekében.

A rendőrség még 2009 nyarán kezdett el nyomozni a miskolci Fészekrakó-ügyként ismert bűncselekmény kapcsán. A büntetőeljárás során addig több mint 100 tanút hallgatott ki a hatóság. A rendőrség előterjesztése alapján ügyészi indítványra a bíróság 2009 nyaráig két gyanúsítottat helyezett előzetes letartóztatásba. A nyomozás adatai szerint a Fészekrakó programhoz kapcsolható törvénysértések már több mint 70 lakáshoz köthetők, az ügyekben a kárérték lakásonként átlagosan 8 millió forintra tehető.

Egyre több a gyanúsított

2009 novemberére a gyanúsítottak száma 34-re emelkedett. Hárman voltak előzetes letartóztatásban, egy férfi és két nő. A két nő esetében az előzetest megszüntették, lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. Ezt követően fegyelmi eljárást indított a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara az ellen a miskolci ügyvéd ellen, akit gyanúsítottként hallgatott ki a nyomozóhatóság az „avasi fészekrakós” büntetőeljárás során.

Az avasi ügy legközelebb a 2010-es önkormányzati választási kampányban került a felszínre, akkor Kriza Ákos, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje azt mondta, Káli Sándor polgármester ismét tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot „fészekrakóügyben”, amikor arról beszélt, hogy nem lehet kiköltöztetni a bűncselekmény útján ingatlanhoz jutott lakókat.

Véleménye szerint a polgármesternek nem csupán kampányidőszakban kell a „fészekrakókkal” foglalkoznia és „városőrnek öltözve kampányfilmben szerepelnie”, hanem a megelőzésben kellett volna szerepet játszania, vagyis abban, hogy a „fészekrakók” ne költözhessenek be a városba, és az ügy ne dagadjon országos botránnyá.

Invázió Miskolcon

Az ügy 2010 szeptemberében a parlamentben is előkerült, Káli Sándor, Miskolc akkori MSZP-s polgármestere arról érdeklődött, hogyan kívánja segíteni a kormány a Fészekrakó programot visszaélésre felhasználók kilakoltatását. Mint mondta, egy jó szándékú törvény kellemetlen folyományára kívánja felhívni a figyelmet. Miskolc városát olyan invázió érte, amely ellen minden eszközzel fel kívánnak lépni – közölte. Azt kérte, hogy a moratóriumnak azt a részét, amely a csalássorozattal tulajdonhoz jutott embereket érinti, vizsgálja meg a kormány, és módosítsa a törvényt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában kiemelte: 2005. február 1-jén vezette be a Gyurcsány-kormány a vonatkozó programját, amely kudarccal végződött. 2009-re kiderült, hogy 30 család bűncselekmény, csalás révén jutott támogatáshoz. Kilakoltatni jogerős bírósági ítélettel lehet, ezért ez rendőrségi, illetve bírósági ügy, ugyanakkor nem zárkózott el a jogszabály módosításától sem.

---- Több mint 900 millió a kár ----

Az ügyészség idén január 12-én tett vádemelést 278 ember ellen, az 520 oldalas vádiratot benyújtották a bíróságnak. Borsodi György, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészhelyettesének közlése szerint 132 ingatlanhoz jutottak hozzá olyanok, akik valótlan tartalmú munkáltatói igazolást mutattak be, így természetesen sem a felvett hitelt, sem pedig a rezsit nem tudták fizetni. Az ingatlanokat megvásárlóknak csupán a gyermekek után járó szociálpolitikai támogatás jelentette az önrészt. A lakásokra az OTP-től vettek fel 25 év futamidejű kölcsönt a fiktív papírokkal, majd a hitelt nem vagy csak rövid ideig törlesztették.

Az ügyben az ügyvédi iroda mellett érintett az OTP egy tisztviselője, az értékbecslő, s az is, aki fiktív munkahelyi igazolásokat adott ki ahhoz, hogy az érintettek hozzájuthassanak a lakáshoz. A főügyészhelyettes elmondta: a jogszabályi lehetőségeket kihasználva az ügyvéd irányításával az elkövetők szervezetten, összehangoltan, együttműködve és rendszeres haszonszerzésre törekedve bonyolították le a hitelfelvételeket.

Az adásvételi szerződések magasabb vételárról szóltak a ténylegesnél, a tényleges vételár feletti részen pedig osztoztak. A valótlan igazolások segítségével megszerzett lakásokat az oda beköltözők jószerivel teljesen lelakták; az ingatlanok visszavétele megkezdődött. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érte.

Megjelentek a poloskák

A tarthatatlan állapotokkal a közrádió egyik tavalyi műsora is foglakozott, tájékoztatásuk szerint a miskolci lakótelepi lakásokban, nemcsak az Avason, hanem Diósgyőrben, az Árpád és Kuruc utcai társasházakban is megjelentek az ágyi poloskák. Pap Erzsébet, a borsod megyei szervezet járványügyi osztályvezetője azt mondta: a hazai poloskák fertőzést nem okoznak. A poloska hordozhatja ugyan a pestis, kiütéses tífusz kórokozóját, de nálunk ezek nem fordulnak elő.

A poloskák elszaporodásának oka az, hogy egyre több hátrányos helyzetű család költözik más lakásba és magukkal hurcolják az élősködőt. Mára már több lakótelepi lakásból komplett bútorokat dobtak ki az élősködő elszaporodása miatt szenvedők. A lakók szerint az egyébként is nyomott ingatlanárakat tovább rontja a poloskák megjelenése.

Vécének használják a lépcsőházat

Varga Gergő, a lakótelepi körzet egyik szocialista képviselője korábban arról beszélt, hogy az ott élők nehezen viselik, hogy a fészekrakós családok közül többen vécének használják a lépcsőházakat, szemetelnek, kukáznak, ezzel megkeserítve és veszélyeztetve mindenki komfort- és higiéniai igényét. Nyáron több család elhagyja a panellakásokat, de a téli hónapokra visszaköltöznek, s van, hogy egy lakásban tizenöten, húszan laknak. A csendháborítás és a dorbézolás szinte mindennapos.

Volt, hogy a gyámügyet is kihívták, mert egy gyerek a lépcsőház falán lévő villámhárító dróton keresztül mászott fel egy első emeleti lakásba. Az érintettek nem fizetik a rezsit és a közös költséget, lopják az áramot, a társasházak pedig egyre nagyobb adósságot halmoznak fel.