Hangsúlyozta: az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit. Emlékeztetett továbbá, hogy az alaptörvény a legfőbb közös értékeknek a családot, a rendet, az otthont, a munkát és az egészséget jelöli meg. Mint mondta, az alaptörvénynek nemcsak az előbeszéde hitvallás, de az ebből a forrásból meghozott minden döntés és minden ide visszamutató, innen induló jog „hitvallás lesz Magyarország, a magyarok jövője, európai értékrendje mellett”. Schmitt Pál beszédét az alaptörvény utolsó sorával – „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – zárta.
A gálaesten ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Giró-Szász András kormányszóvivő, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes néppárti európai parlamenti képviselő. Részt vettek az ünnepségen a diplomáciai testület tagjai és meghívást kapott húsz kolontári lakos is a 2010 októberében vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei településről.
A gálaesten Schmitt Pál beszéde után a program szerint két Erkel-ária hangzik el, Gara Mária cabalettája a Hunyadiból és a Hazám, hazám kezdetű a Bánk bánból, Szakács Ildikó és Boncsér Gergely előadásában. Weiner Rókatánca, Bartók Este a székelyeknél a Magyar képekből után Kodály-mű csendül fel, a Háry Intermezzója; a Toborzót Szegedi Csaba adja elő. A Székelyfonó című daljátékból A csitári hegyek alatt kezdetű kettőst szólaltatja meg Szakács Ildikó és Boncsér Gergely, majd újra a Háry következik: Schöck Atala és Szegedi Csaba a Tiszán innen, Dunán túl kezdetű kettőst énekli. A műsort a program szerint Liszt második Magyar Rapszódiája zárja.
