Mint azt megírtuk, Lázár János nem tart szükségesnek gazdaságpolitikai irányváltást a magyar kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztésére tett európai bizottsági javaslat miatt. Kósa Lajos vasárnap hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az európai pénzügyminiszterek tanácsában ne kapjon többséget az Európai Bizottság által megfogalmazott, a magyarországi kohéziós pénzek felfüggesztésére vonatkozó javaslat. Ismert, szerdán jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
A Helyzetértékelés. Merre tart hazánk? Nemzetközi össztűz Magyarországra címmel meghirdetett eszmecserén Lánczi András annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon a mai napig tart a szocializmus felszámolása anyagi, társadalmi, intellektuális értelemben. A Budapesti Corvinus Egyetem politikatudományi professzora szólt arról is, hogy „a Kádár-rendszer élen járt a kölcsönfelvételben, (…) a fogyasztását kölcsönből oldotta meg, ez az állapot pedig nem volt tartható.” A mostani kormány ennek a gyakorlatnak akar véget vetni – mutatott rá.
A szakértő úgy vélekedett: nemzetközi értelemben „Magyarország megítélése lehet rossz, (…) mérhetetlen sok igazságtalanság van ebben”, de nem lehet egy országgal egyszerre az erő és az igazságosság nyelvén beszélni az Európai Unióban, márpedig jelenleg ezt próbálják tenni. „Ez nem fog menni”, mert „Magyarország még mindig egy nyugodt ország, összehasonlítva nagyon sok más állammal” – fogalmazott. Lánczi András kitért arra is, hogy az euroszkeptikusok véleménye egyre inkább előtérbe kerül, a radikális pártok hangot is adnak ennek, miközben „bekerülnek a parlamentekbe, időnként még választást is nyernek”.
Növelni fogja az adózók számát
Annak a meglátásának adott hangot, hogy Magyarországon a korábbi adórendszerek „a teljesítményt, a felelősségvállalást egyáltalán nem díjazták, ezen változtatni kellett”. Mint közölte, a korábbi, szocialista kormányok adórendszerükkel az egyenlő elosztást igyekeztek megvalósítani, ez azonban nem vezetett eredményre. A professzor a 16 százalékos adókulcs jótékony hatásai közé sorolta, hogy az minden bizonnyal növelni fogja az adózók számát. Mint mondta: egyes elképzelések szerint ha az életszínvonal egy bizonyos szint alá kerülne Európában, itt is háborúk törnének ki. Európa ugyanakkor eddig minden válságára integrációval válaszolt, de „függetlenül a gazdasági problémáktól, ez az integráció megrekedt”, és szerinte a lakosság „autokratikus elmozdulásként fogja értékelni az integráció további erőltetését”.
Az igazi kérdés, hogy békés vagy háborús úton következik-e be a váltás
Lengyel László politológus úgy fogalmazott, hogy Európa 1945 után „kezdett leszokni a háborúkról, miközben hozzászokott a gazdasági válsághoz”, mert „az Európai Unió folyamatos válságban él”, amióta létrejött, szinte minden héten megjósolták, hogy megbukik. A Pénzügykutató Zrt. vezetője utalt arra is, hogy a 2007–2008 óta tartó világgazdasági válság kiindulópontja az Egyesült Államok, s ez elsőként fordult elő 1929 óta. Mint mondta, az igazi kérdés az, hogy békés vagy háborús úton következik-e be a váltás a világgazdaság élén az Egyesült Államok és Kína között. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes szakértők szerint még mielőtt megtörténne az őrségváltás, különböző eszközökkel meg kellene akadályozni Kína élre törését.
Senki nem akar kijönni
Lengyel László megjegyezte: Európa talpra állásában egyaránt érdekelt az Egyesült Államok és Kína, mert mindkét országnak felvevőpiaca az öreg kontinens. Politikailag viszont sokkal ingatagabbak az európai politikai rendszerek, mint korábban, és bizonytalan, hogy milyen eredményt hoznak a választások – tette hozzá. Úgy fogalmazott: „az EU-ba inkább mindenki befele megy, onnan senki sem akar kimenni”. Kitért arra is, hogy a Gyurcsány-kormány elvesztette az EU bizalmát, a Bajnai-kormány ezt valamelyest visszaszerezte, majd szerinte „most újra elvesztettük”.
Az egykulcsos személyi jövedelemadóval véleménye szerint a társadalom felső 25 százaléka jár jól, a vállalkozások nyereségadójának csökkentésével pedig sokat veszített a költségvetés. Hangoztatta azt is, hogy „az ország nem vetett véget a költekezésnek”. Lengyel László szerint a gyurcsányi megszorítások hatására sok település svájcifrank-alapú hiteleket vett fel, amikor azt „nem lett volna szabad megtennie”, emiatt is kerültek gazdaságilag rossz helyzetbe az önkormányzatok.
