Egyházként működhet a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista vallási közösség.
• Hoffmann: Egyetlen korlát van + Videó + Képek
A lista egyetlen ponton tér el attól, amelyet a parlament vallásügyi bizottsága február elején javasolt: a testület a muszlim vallási közösségek közül kizárólag a Magyar Iszlám Közösség elismerését indítványozta, a fideszes Demeter Zoltán viszont jelezte, hogy az a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen nemrég kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, amelyben a két autonóm egyház közös szervezetben jelenik meg, így – a képviselő módosító indítványának elfogadásával – a lajstromban is ez szerepel.
A vallásügyi bizottság előzőleg a kérelmezők tevékenységével, tanításával és múltjával összefüggő feltételek fennállásáról a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kérte. Az Akadémia azonban nem nyilvánított véleményt, mondván, a vizsgálat nem tudományos kérdés, hanem igazgatási feladat és felelősség.
A parlament egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.
A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus – Lanczendorfer Erzsébet és Varga László – tartózkodott.
A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal 14 egyházat ismertek el, rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet kétharmados többséggel. A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges változásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban. A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt.
Azok a vallási közösségek, amelyek kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítették el egyházi státuszukat, arról a parlament február végéig dönthetett. Az újbóli nyilvántartásba vételüket nem kezdeményező vallási közösségek egyesületként működhetnek, de nekik március 1-jéig regisztrációs kötelezettséget írtak elő, ellenkező esetben jogutód nélkül megszűnnek.
A törvény alapján a parlament vallásügyi bizottsága terjeszt elő javaslatot a Háznak az egyházi elismerésről szóló kérelmek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az egyházzá nyilvánítás feltételei között az szerepel, hogy a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végezzen, tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa legyen, tevékenysége ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában Magyarországon.
Teljes mértékig biztosították a vallásszabadságot
Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint népességarányosan nagyobb mértékben biztosították az egyházi státuszt Magyarországon, mint Európa más államaiban. Hozzátette: nem egészen érti a mostani voksolást, egy ilyen kérdésben nem szavazni azt jelenti, hogy még akkor sem támogatták az egyházi státusz megadását, amikor a feltételek fennálltak.
Alapszerződés
Kihirdette az Országgyűlés hétfőn az Európai Unió alapszerződésének módosítását, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. A kihirdetésről szóló, Martonyi János külügyminiszter jegyezte javaslatot 320 igen szavazattal, 40 nem ellenében fogadta el a parlament. Nemmel a Jobbik képviselői voksoltak. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tavaly márciusban állapodtak meg az EU alapszerződésének módosításában, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. A módosítást a tagországok nemzeti törvényhozásának jóvá kell hagyniuk. Az uniós megállapodással egy új bekezdés kerül az alapszerződésnek a Gazdasági és Monetáris Unióval foglalkozó, 136-os cikkelyébe. Ennek szövege szerint „azok az uniós tagállamok, amelyek pénze az euró, stabilitási mechanizmust hozhatnak létre. Ez akkor vehető igénybe, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet egészének stabilitása megmaradjon. A mechanizmus keretében kért bármilyen pénzügyi támogatás megadása szigorú feltételesség tárgya lesz”. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a tavaly márciusi döntés után azt hangoztatta, hogy a módosítással és a gazdasági koordinációt érintő más döntésekkel az EU fontos lépést tett afelé, hogy teljes körű gazdasági unióvá váljék.
A parlamenti történésekről bővebben itt olvashat.
