Bővült a lista: már 32 egyházat ismerünk el + Képgaléria

Kibővítette az elismert egyházak körét a parlament hétfőn: a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők.

Azok a vallási közösségek, amelyek kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítették el egyházi státuszukat, arról a parlament február végéig dönthetett. Az újbóli nyilvántartásba vételüket nem kezdeményező vallási közösségek egyesületként működhetnek, de nekik március 1-jéig regisztrációs kötelezettséget írtak elő, ellenkező esetben jogutód nélkül megszűnnek.

A törvény alapján a parlament vallásügyi bizottsága terjeszt elő javaslatot a Háznak az egyházi elismerésről szóló kérelmek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az egyházzá nyilvánítás feltételei között az szerepel, hogy a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végezzen, tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa legyen, tevékenysége ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten vagy legalább húsz éve szervezett formában Magyarországon.

Teljes mértékig biztosították a vallásszabadságot

Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint népességarányosan nagyobb mértékben biztosították az egyházi státuszt Magyarországon, mint Európa más államaiban. Hozzátette: nem egészen érti a mostani voksolást, egy ilyen kérdésben nem szavazni azt jelenti, hogy még akkor sem támogatták az egyházi státusz megadását, amikor a feltételek fennálltak.

Alapszerződés

Kihirdette az Országgyűlés hétfőn az Európai Unió alapszerződésének módosítását, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. A kihirdetésről szóló, Martonyi János külügyminiszter jegyezte javaslatot 320 igen szavazattal, 40 nem ellenében fogadta el a parlament. Nemmel a Jobbik képviselői voksoltak. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői tavaly márciusban állapodtak meg az EU alapszerződésének módosításában, amelynek célja az euróövezet és az euró stabilitásának fokozása. A módosítást a tagországok nemzeti törvényhozásának jóvá kell hagyniuk. Az uniós megállapodással egy új bekezdés kerül az alapszerződésnek a Gazdasági és Monetáris Unióval foglalkozó, 136-os cikkelyébe. Ennek szövege szerint „azok az uniós tagállamok, amelyek pénze az euró, stabilitási mechanizmust hozhatnak létre. Ez akkor vehető igénybe, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet egészének stabilitása megmaradjon. A mechanizmus keretében kért bármilyen pénzügyi támogatás megadása szigorú feltételesség tárgya lesz”. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a tavaly márciusi döntés után azt hangoztatta, hogy a módosítással és a gazdasági koordinációt érintő más döntésekkel az EU fontos lépést tett afelé, hogy teljes körű gazdasági unióvá váljék.

A parlamenti történésekről bővebben itt olvashat.