A 2003-ban indult 22 milliárdos beruházásra a hajdúsági megyeszékhely Ebessel, Hajdúsámsonnal, Mikepérccsel és Sáránddal közösen nyerte el az összeg 58 százalékát az EU-tól, 32 százalékát pedig a magyar államtól.
Az EU-s munkaszervezet jelentését alapul véve állapította meg a magyar irányító hatóság, hogy a Hajdúsámsonhoz és Ebeshez kapcsolódó területen a szennyvízhálózat bővítésének, illetve a szennyvíz-nyomóvezeték építésének, a kapcsolódó műtárgyak kivitelezésének tekintetében „nem volt olyan előre nem látható műszaki indokoltság, amely megalapozhatta volna ezen tételek európai uniós forrásból való elszámolhatóságát”.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága ezt követően szabálytalansági eljárás keretében rendelt el pénzügyi korrekciót a projektvezető debreceni önkormányzata terhére – írta az önkormányzat.
A város a közleményében ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium közreműködő szervezete és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 és 2008 folyamán folyamatosan nyomon követte és ellenjegyzésével is ellátta a kiegészítő munkálatok megkezdéséhez szükséges szerződésmódosítást, amely az akkor hatályos közbeszerzési törvény rendelkezéseinek teljes körűen megfelelt.
Kósa Lajos (Fidesz–KDNP), Debrecen polgármestere az esettel kapcsolatban a városi közgyűlés december 22-ei ülésén azt mondta: megpróbálnak megállapodni az érintett önkormányzatokkal, de ha kell, peres úton fogják követelni tőlük ezt az összeget. Az ebesi beruházással összefüggésben ugyanakkor a közreműködő mérnök felelőssége is felmerül, így ellene is perre mennek, ha nem tudnak megállapodni – jegyezte meg az ülésen Kósa Lajos.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
