Részletes eredményeket e hét végén, illetve áprilisban közölnek a jelentkezési adatokról – jelezte az államtitkár, hozzátéve: egyetlen korlát van, 240 pontot kell elérnie annak, aki be akar jutni a felsőoktatásba. Hoffmann Rózsa azt mondta, ettől a minőség javulását várják.
Felidézte, hogy január első felében megszülettek azok a kormányrendeletek, amelyek a tavaly év végén elfogadott felsőoktatási törvény értelmezését segítik. A megújulás elemének nevezte a minőséget, a versenyképességet, a valós gazdasági és társadalmi igénynek való megfelelést. Ennek jegyében nem korlátozták a jelentkezések és bejutók számát.
A költségviselés új módjait szabályozták: állami ösztöndíjjal, a műszaki, természettudományos és informatikai területen részállami ösztöndíjjal és önköltséges formában lehet majd tanulni. Így összesen közel hetvenezer fiatal tanulmányait támogatják jövő szeptembertől, ez nagyjából „korrelál azzal a számmal, ahányan eddig elektronikus úton jelentkeztek”. Megjegyezte: tavaly összesen 84 ezren szereztek érettségit. Az önköltséges képzésben tanulók számára megalkották a Diákhitel 2-t, jelezte. A kereszténydemokrata politikus felszólalása zárásaként részvétét fejezte ki azon 12 éves kislány családjának és tanárainak, aki a hétvégén egy ausztriai síbalesetben meghalt.
Hiller István (MSZP) reagálva az államtitkár felszólalásra „megköszönte a győzelmi jelentést”, és azt mondta, lassan ott vannak, mint a „jó kis 60-70-es években”. Kiemelte: az állami finanszírozott helyek számát egyik évről a másikra drasztikusan csökkentették, ilyen az elmúlt több mint negyven évben nem volt. A keretszámok felosztása minőségellenes és önkényes, a Diákhitel 2 átgondolatlan és felelőtlen, a kamattámogatás súlyos tévedés – sorolta kritikai észrevételeit. Hiller István szerint a magyar felsőoktatás drágább lett, és Bécsben olcsóbb lesz orvosnak tanulni, mint Budapesten.
Balczó Zoltán (Jobbik) szerint nem lehet még értékelni, hogy sikeresen zárult-e jelentkezés, sok helyen a 240 pont nem minőségi szintet jelent. Az államtitkár által elmondottakat játéknak nevezte a szavakkal és számokkal. Mint kifejtette: nem állja meg a helyét, hogy nincs tandíj, állami finanszírozásban 53 400 helyett 34 ezer hallgató részesül majd, és a részösztöndíjnál annyi lesz a költségtérítés, mint jelenleg. Sajnálta, hogy nem parlamenti vitában határozták meg a keretszámokat. Hozzátette: a finanszírozás társadalomellenes, és volt két államtitkár, aki levonta a következtetést, hogy milyen feltételek mellett nem vállalja a munkát.
„Rózsaszín szemüvegen keresztül nézi a világot”
Osztolykán Ágnes (LMP) azt mondta, Hoffmann Rózsa egy másik országban él, és rózsaszín szemüvegen keresztül nézi ezt az országot. Hallgatók, oktatók ezrei tiltakoznak a felsőoktatási törvény ellen – mondta. Nagyon jól kitanulta a tervgazdaság egykori gyakorlatát – hangoztatta, hozzátéve: elveszik a fiatalok lehetőségét a valós társadalmi mobilitástól. Bízik benne – folytatta –, az államtitkár is belátja, hogy a felsőoktatási törvény tarthatatlan Magyarországon és Európában egyaránt.
Michl József (KDNP) úgy látta, nem csökkent a bizalom a felsőoktatás iránt Magyarországon. Az esély, amely a fiatalok előtt áll, és a Diákhitel 2 visszafizetésének módjai azt erősítik, a felsőoktatás továbbra is nyitott a fiatalok előtt – emelte ki.
Tanulni akarnak a magyar gyerekek
Pokorni Zoltán (Fidesz) azt mondta, visszaesett ugyan némileg a jelentkezők száma, és most annyian adtak be kérelmet az elektronikus rendszeren keresztül, mint ahányan 2010-ben, az utolsó szocialista kormány idején.
A magyar gyerekek ugyanakkor tanulni akarnak, a családok ebben látják a jövőt, és ehhez a kormánynak kell a kereteket megteremteni.
