„Sohasem úgy tekintettünk a választóinkra, hogy ők a holdudvar, a hátország vagy egy lobbicsoport, hanem egy olyan közösség képviseletében gondolkozunk, amelynek megvan a saját elképzelése a világról” – mondta az államtitkár a Lakiteleki Népfőiskolán a Nemzeti identitás, keresztény identitás címmel az Apor Vilmos, a Balázs Ferenc, valamint a Szent-Györgyi Albert Kollégium hallgatói előtt tartott előadásában.
A Fidesz ma alapvetően kereszténydemokrata politikai filozófia alapján áll, de ez nem volt mindig így, ehhez kellett az átalakulás – hangsúlyozta az államtitkár. Véleménye szerint 1990-ben „ránk kényszerítették azt a pártstruktúrát, amely Nyugat-Európában létezett”.
„Magyarországon baloldali párt egyáltalán nincs, mert amelyik annak nevezi magát, az egy neoliberális érdekcsoport” – tette hozzá.
Álláspontja szerint a kormánypártok köreiben találhatók tisztességes baloldali, szociáldemokrata gondolkodású emberek, nemzeti szabadelvűek, valamint nemzeti radikálisok is.
Feljelentést fontolgat a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár azok ellen, akik Európában azt terjesztik, hogy Magyarországon kényszermunkatáborokban dolgoztatják a roma lakosságot. Balogh Zoltán szerint ki kell deríteni, hogy kik a felelősök a rágalmazásért. Mint fogalmazott a Hír Televíziónak: „aki munkatáborokat talál Magyarországon, azt én szívesen megjutalmazom egy pezsgővel, aki viszont nem talál munkatáborokat Magyarországon, úgy gondolom, hogy annak felelni kell azért a rágalomért, azért a hamisságért, hazugságért, amit egyébként terjeszt a világon mindenütt.”
Kereszténység és nemzeti identitás
Balog Zoltán előadásában kiemelte: a keresztény identitásnak és a nemzeti identitásnak fontos a viszonya. „A keresztény hit az egyetlen olyan életszemlélet, az egyetlen olyan életgyakorlat, amelyik képes megőrizni az identitásunkat” – fűzte hozzá.
A keresztény identitás nemzeti identitás nélkül kozmopolitizmus, a nemzeti identitás kereszténység nélkül meg pogányság – mondta az államtitkár.
A népfőiskola keresztény panteonjában felavatták Apor Vilmos püspök mellszobrát, amelyet Lantos Györgyi szobrászművész készített.
Küzdőtárs, nem áldozat
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a szobornál elmondott beszédében hangsúlyozta: a panteonba látogató emberekben megmozdul egy gondolat, megerősödik, és összeáll az az erő, amelyre „oly nagy szükségünk van ebben az Európában most, amikor nem áldozatok akarunk lenni, hanem küzdőtársak a keresztény Európáért”.
A szeretet erejével a diktatúra ellen
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a szobornál megemlékezett Apor Vilmos katolikus püspökről. „Mártírhalála után több mint ötven évvel az a II. János Pál pápa iktatta a boldogok soraiba, aki keresztények millióinak adott erőt ahhoz, hogy hitüket megőrizve a szeretet erejével lépjenek fel a diktatúrával szemben„ – mondta.
Apor Vilmos győri megyés püspök erőteljesen tiltakozott a zsidótörvények bevezetése, majd a gettó felállítása ellen. Oltalmába vette a nála jelentkező üldözötteket, szerzetesházakban, kórházakban vagy a Püspökvárban helyezte el őket. Szovjet katonák lőtték le 1945. március 30-án, és április 2-án belehalt sérüléseibe. II. János Pál pápa 1997-ben avatta boldoggá.
