Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az erről szóló előterjesztésének expozéjában hétfőn a parlamentben elmondta, több kérdésre is választ szeretnének kapni, így arra is, hogy miért fizettek ki 25 milliárd forintot a Malév visszaállamosításakor, valamint mi az oka, hogy Oszkó Péter később az uniónál versenyjogi eljárást kezdeményező WizzAir igazgatóságának tagja lett.
A Malévvel kapcsolatban Budai Gyula elmondta, először 2004-ben akarták privatizálni a vállalatot, de a három kísérletből egyik sem sikerült, majd 2006-ban négy pályázó közül a Borisz Abramovicshoz köthető AirBridge Zrt.-nek adták el a céget, amely 200 milliós tőkével akarta a Malév akkor 70 milliárdos adósságát kezelni. Erre a Vnyesekonombankkal (VEB) kötött viszontgarancia-szerződést, így a bank finanszírozta a tartozásokat, ebben a formában az AirBridge 112 millió eurós hitelt nyújtott. Az AirBridge olyan szerződést kötött a bankkal, hogy ha nem tudja finanszíroznia a céget, akkor a VEB tulajdonrészt szerez az Airbridge-ben és így a Malévban is; ez 2008-ban be is következett, de a bank nem akarta működtetni légitársaságot. Így a Budai Gyula szerint korábban sikeresnek mondott privatizáció után 2,5 évvel a Malév újra a működésképtelenség közelébe került, újabb állami támogatásokra szorult, majd 2010 februárjában 25 milliárdért visszavásárolták a Malév részvényeinek 95 százalékát. A VEB 5 százalékot tartott meg, de a stratégiai döntésekben vétójoga volt – mondta Budai Gyula, hozzátéve: emiatt a légitársaság működésképtelensége előre kódolt volt. Eközben megjelentek azok a cégek, amelyek meg akarták szerezni a Malév piacát, ezért 2010-ben a Váradi József volt Malév-vezérigazgató által vezetett WizzAir versenyjogi eljárást kezdeményezett az uniónál, amiről egyértelműen tudni lehetett, hogy milyen döntést hoz. Január 9-én a bizottság törvénytelennek minősítette a 2007 és 2010 közötti állami juttatásokat és a 100 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a Malévet, ez Budai Gyula szerint meghatározta a Malév sorsát.
Budai Gyula szerint a légi közlekedési vállalat privatizációja szorosan összefügg a Budapest Airport magánosításával, a két folyamat egyszerre indult el, ezért a BA privatizációját is vizsgálnák. A fő kérdés, hogy az akkori ÁPV Zrt. miért döntött úgy, hogy a hitelből finanszírozott Hochtief cégcsoport lesz a nyertes a magántőkével rendelkező angol befektetővel szemben, és miért állapodtak meg abban, hogy ha nem érnek el bizonyos utasszámot évente, akkor beruházásokat el lehet halasztani. Mint azt Budai Gyula elmondta, 2010. év végéig 260 millió eurós beruházást kellett volna végrehajtani, de 2011-ig 82 millió euró az utasszámok miatt nem valósult meg.
