Répás Zsuzsanna az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén felidézte: e célra Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő javaslatára ötvenmillió forintot különítettek el.
Mint elmondta: a jogsegélyszolgálat felállításáról a szükséges egyeztetések már megkezdődtek. A konkrét jogi segítségnyújtás mellett a tervek között szerepel nyári egyetemek indítása, amelyeken a határon túli jogi szakemberek ismereteit bővítenék. Szeretnék felvenni a kapcsolatot azokkal a civil szervezetekkel is, amelyek ezt a munkát már régóta végzik a szomszédos országokban.
A helyettes államtitkár kiemelte: számos esetben éri jogsérelem a külhoni magyarságot, és ezek a sérelmek nagyon sokrétűek. Útjelző táblák nem szerepelnek két nyelven, sérülnek az oktatási-kulturális jogok, sok helyen a kollektív bűnösség elvének bevezetése is felmerül, és a magyarverések sem szűntek meg például a Vajdaságban – sorolta, majd megemlítette a diszkriminatív szlovák állampolgársági törvényt.
Répás Zsuzsanna szerint nem pusztán a magyar nemzetiséget érő sérelmekről van szó, hanem egyetemes emberi jogi sérelmekről, hiszen a nemzeti önazonosság az egyetemes emberi jogok része.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy a szomszédos országokban sokkal több jog adott, mint amennyivel valójában élnek. Ennek sok oka van – mondta, és példaként említette a megszokást, a konfliktusok fel nem vállalását, de sokszor nem is tudnak az érintettek arról, milyen jogaik vannak, azaz meglehetősen alacsony a külhoni magyarság jogtudata. Ezért nagyon fontos, hogy a különböző jogsegélyszervezetek ne csak a jogkiterjesztésre figyeljenek, hanem felvilágosítsák az embereket arról, hogyan tudnak élni a meglévő jogokkal – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: arra törekednek, hogy a szomszédos államok biztosítsák a magyar kisebbségeknek az egyéni és kollektív jogokat.
pápa
XIV. Leó a barbárság új szintjére figyelmeztetett
