„Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni?” – tette fel a kérdést a kormányfő a Német Gazdasági Klub húszéves évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen csütörtökön.
Büntetés az előző kabinetek felelőtlen döntéseiért
Amikor a kormány éppen visszarántotta az országot a szakadék széléről, amikor a gazdaság végre kezd magára találni, amikor Magyarország teljesíti a költségvetési hiányra vonatkozó európai elvárásokat, és csökken az államadósság is, akkor az Európai Unió vezetői meg akarják büntetni a magyar embereket az előző kabinetek felelőtlen döntéseiért – mondta Orbán Viktor, utalva arra, hogy szerdán az Európai Bizottság azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró – mai árfolyamon 142 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
„Okos dolog-e hátat fordítani azoknak, akik keményen dolgoznak nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaság rendbetétele érdekében? Okos dolog-e plusz akadályokat gördíteni azok elé, akik éppen felfelé húzhatnák az európai gazdaságot? Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni? Miért tőlünk, a jól teljesítőktől akarnak pénzt elvenni, miközben máshová zsákszámra öntik azt a siker egyre fogyatkozó reményével? Okos dolog-e kettős mércével mérni?„ – sorolta kérdéseit a kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte Európa addig nem fog kilábalni a válságból, amíg ettől a „régi, elavult” szemlélettől nem tud megszabadulni.
A kormány kitart
Kijelentette, a magyar kormány ki fog tartani gazdasági céljai mellett, ugyanakkor mindenkivel tárgyal, és ha kell, „elmegyünk az oroszlán barlangjába is, időnként még jól is érezzük ott magunkat, és bemutatjuk azokat a szempontokat, elveket és érveket, amelyek alapján alakítjuk a transzparens politikánkat”.A német-magyar barátságról szólva Orbán Viktor kijelentette: e barátság mögött nem érdekek, hanem hasonló erkölcsi, értékbeli meggyőződés áll. A magyarok és a németek sok közös dologra vállalkoztak a történelem során, időnként jó, időnként rossz dolgokra. Most arra vállalkoznak, hogy egy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassanak létre – emelte ki, majd azzal folytatta, hogy a magyar emberek hagyományosan nagyra értékelik a németeket, tisztelik munkabírásukat, rendszeretetüket, kitartásukat. „Nálunk az az általános felfogás, hogy amit Németország és a német emberek létrehoztak, azt munkával, tudással, szorgalommal szerezték meg” – hangsúlyozta, kijelentve, hogy a magyar-német kapcsolat a becsületes munka és a teljesítmény tiszteletére épül.
A magyar individuális alkat
A két nép közötti egyik különbséget a magyarok individuális alkata jelenti – vélekedett –, ugyanis az angolszászokat követően „rögtön a magyarok következnek, ha individualizmusról van szó. (...) A magyar egy szabadságharcos fajta, és ha valaki a szabadságát el akarta venni, előbb vagy utóbb, leginkább előbb, mint utóbb, pórul járt”. Ezért a szabadságot, a magyarországi demokráciát érintő kritikai megjegyzéseken „nem háborodunk fel, nem sértődünk meg, hanem egész egyszerűen a tudatlanság számlájára írjuk”, ugyanis aki azt gondolja, hogy lehet olyan politikai rendszert működtetni Magyarországon, amely nem az individualizmus teljes szabadságán, elismerésén nyugszik, az alaposan félreismeri a magyarokat – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a német-magyar gazdasági kapcsolatok fontosságát mindennél pontosabban mutatja, hogy Németország egyszerre a legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere Magyarországnak, a Magyarországon működő német vállalatok pedig több mint egymillió magyar ember mindennapi kenyeréről gondoskodnak.
Németország nagy befolyással bír
Nincs még egy olyan ország a világon, amely akkora befolyással bírna Magyarország gazdaságára, mint Németország – húzta alá, hozzátéve, hogy Magyarországon befektetni nem szívesség, hanem racionális üzleti döntés, amelytől mindkét fél előnyöket, profitot remél. Külön kiemelte német vállalatok, így például az Opel, az Audi és a Mercedes-Benz magyarországi beruházásait.
„Akinek csak a piacunk kell, az a magyar észjárás szerint gyarmatosító, akinek a munkánk is kell, az a szövetségesünk. A német vállalkozásokkal talán éppen azért alakult ki ilyen kivételesen jó viszonyunk, mert ők voltak azok, akik a leggyorsabban és a legalaposabban megértették ezt a magyar észjárást„ – mondta.
Szavait azzal zárta, hogy várakozásai szerint idén Magyarország a világ egyik izgalmas pontjává válik befektetői szemmel nézve. „Mi attól sem veszítjük el a kedvünket, ha az európai bürokraták egy része nem érti, mi történik nálunk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Kötelesek támogatni Magyarországot
Bajorország volt tartományi miniszterelnöke szerint az európaiak a történelemből eredően is kötelesek arra, hogy támogassák Magyarországot fejlődésében. Edmund Stoiber a Német Gazdasági Klub húszéves jubileumi évfordulója alkalmából tartott budapesti rendezvényen hangsúlyozta: a magyarok felé irányuló hála azért, hogy hozzájárultak Európa újjáegyesítéséhez, nem pusztán szófordulat.
A volt tartományi miniszterelnök szerint az unió tagjainak látniuk kell azt is, hogy Magyarországon egy szélsőjobboldali, nyíltan antiszemita, Európa ellen agitáló párt van a parlamentben. „Egyik-másik lépés talán ennek tükrében érthetőbbé válik” – jegyezte meg.
„Aki még emlékszik arra, hogy az ezredforduló táján Európában milyen vita volt Ausztria miatt, az tudja, hogy az EU családjában semmi sem válthatja fel a baráti párbeszédet” – hívta fel a figyelmet Edmund Stoiber.
