Az alezredes ismertette: a folyamatban levő ügyekben 638 sértett és 202 gyanúsított van, utóbbiak közül 95-en előzetes letartóztatásban vannak, egy emberrel szemben lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. Szelei Pál közlése szerint hónapról hónapra több ilyen bűncselekményre derül fény.
Az MTI kérdésére kifejtette: a legtöbb uzsora-bűncselekményt továbbra is Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében követik el. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ország minden megyéjében követtek el ilyen bűncselekményt.
Az uzsora-bűncselekményt tavaly november óta bünteti szigorúbban a törvény, ettől kezdve már azt is szabadságvesztés fenyegeti, aki csak egyetlen kölcsönért követel uzsorakamatot. Ha a bűncselekményt bűnszervezetben, illetve üzletszerűen követik, el, azért öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Új elem novembertől, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető feltárja a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jutna.
Szelei Pál elmondta: az ORFK bűnügyi főosztálya naponta, hetente és havonta frissíti és összegzi az adatait a sértettek, elkövetők számáról és arról, hogyan zárulnak az eljárások. Az elvégzendő és tervezett nyomozati cselekményekről módszertani útmutatót dolgoztak ki.
Az alezredes a sajtótájékoztatón jegyzőkönyvekből és vallomásokból idézett. Az egyik ilyen esetben egy 75 éves nyugdíjas számolt be arról, hogy azt követően kértek kölcsönt, hogy rokkantsági szociális járulékban részesülő feleségével nem tudták kifizetni a fogyasztási zárásként kapott 30 ezer forintos villanyszámlájukat. Tízezer forintot kértek kölcsön, amiért az uzsorás következő hónapban 15 ezer forintot kért, majd amikor azt sem sikerült kifizetniük, a rá következő hónapban 20 ezret, s a tartozás így végül 80 ezer forintra nőtt.
Egy másik ismertetett jegyzőkönyv szerint egy 39 éves munkanélküli, négygyerekes özvegy kért kölcsön pénzt, mert a frankalapú hitelének törlesztőrészlete olyan magas lett, hogy nem tudott venni tüzelőt. A településen élő ismerőstől eleinte kamat nélkül kapott 20–20 ezer forintot, melyet vissza is fizetett, majd amikor 40 ezer forintot kért és kapott, a kölcsönadó már 10 ezer forint kamatot kért.
Egy harmadik esetben a rendőrök egy épület mellékhelyiségében négy embert találtak. Egy tanú elmondta: azért tartották ott az áldozatokat embertelen körülmények között, hogy a ház tulajdonosa által megrendelt munkákat elvégezzék. Ők 50–100 százalékos kamatra kaptak kölcsönt, melyet nem tudtak visszafizetni, volt, aki 300 ezer forinttal tartozott.
Szelei Pál elmondta: a bűncselekmény áldozatai sokszor visszavonják vallomásukat. Ők többnyire nehéz anyagi körülmények között élő, jobbára iskolázatlan emberek, akik nincsenek tisztában a pénz értékével, függnek a kölcsönadótól, és tartanak attól, hogy a megélhetési forrásuk elapad. Az elkövetők pedig – akik gyakran a sértettek közelében élnek – általában jómódúak, és kihasználják a kiszolgáltatott helyzetben levőket.
Az alezredes közlése szerint nem ritka, hogy az uzsora-bűncselekmény zsarolással, önbíráskodással, testi sértéssel vagy személyi szabadság megsértésével párosul, mert az elkövetők nem riadnak vissza a fizikai erőszaktól sem.
A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyagban további eseteket is felsorolnak: a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság például egy olyan ügyben indított nyomozást, amelynek során ötezer forintot adott kölcsön egy uzsorás pár, és ötezer forint kamatot kértek érte. A pár csapattal, felfegyverkezve, vascsővel, vasvillával ment az adós házához, hogy a megadott tartozás mellett a kamatot is megszerezze.
