Ez a fajta kettős mérce kikezdi az európai integráció alapjait

A Külügyminisztérium államtitkára szerint nem lehet különbséget tenni a különböző totális diktatúrák, így a nácizmus és a kommunizmus között.

„Aki pedig más utat, például a nemzeti többséggel közös vegyes szervezeti formákat választja, az lehet politikai partner, és éppúgy lehet vele tárgyalásokat folytatni, mint a szomszédos országok politikai erőivel, (ám) egyet nem lehet: a magyar közösség legitim képviselőjeként tekinteni rá„ – fogalmazott Németh Zsolt, nem megnevezve a pártot. (A március 10-i szlovákiai előre hozott parlamenti választáson a szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák–magyar párt tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) Berényi Józseffel az élen a voksok 4,28 százalékát megszerezve a parlamenten kívül rekedt.)

Együttműködni, nem pedig beleszólni

Németh Zsolt azt mondta, a magyar kormány nemzetpolitikája abból indul ki, hogy önálló közösségnek tekinti az országhatáron kívülre szakított magyar közösségeket, amelyek maguk kell, hogy döntsenek a saját sorsukról, és ebbe az anyaország nem szól bele. Az államtitkár szerint ugyanakkor a magyar kormány – e döntéseik alapján – kész együttműködni velük, és céljaik megvalósulását az anyaország minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, ahogy azt az alaptörvényben is vállalták.

Az ELTE Múzeum körúti épületében tartott emlékünnepség előtt az Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség koszorúzást tartott a közeli Szép utcában, a felvidéki magyar politikus korábbi lakóhelyénél elhelyezett emléktáblánál. Esterházy Jánost a Szép utca 3. szám alatti épületből hurcolta el a Gestapo. A rendezvényen megjelent több száz megemlékező előtt tartott beszédekben felidézték Esterházy János életútját, szellemiségét, fontosabb döntéseit.

A Szép utcai épület falán koszorút helyeztek el mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében, valamint az Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség képviselői, az MSZP-frakció nevében Szabó Vilmos, valamint számos magyarországi és határon túli szervezet.

Esterházy János volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katyni vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy János Csehszlovákia több börtönében raboskodott, 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.