Ez a kulcs a Fidesz–KDNP töretlen előnyéhez + Képek

A Fidesz–KDNP töretlen előnyét az biztosítja, hogy az ellenzéki pártokkal ellentétben a kormánypártok a politikai erőtér centrumában helyezkednek el.

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a parlamenti pártok szimpatizánsai körében mely társadalmi csoportok alul-, illetve felülreprezentáltak. Az MSZP ez alapján egy öregedő, urbánus, a Jobbik egy fiatal, rurális és munkanélküliekre nagyobb arányban építő párt képét festi – derült ki a Nézőpont Intézet 2012. február 16. és március 5. között, 2000 fő személyes megkeresésén alapuló, a magyarországi felnőtt lakosságot kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív kutatásából.

A rendszerváltás óta egyetlen kormány esetében sem fordult elő olyan eset, hogy a parlamenti többség a ciklus félidején túl is meg tudta tartani előnyét politikai ellenfeleivel szemben. A gazdasági világválságban súlyos hagyatékkal induló második Orbán-kormány példa nélküli sikerét annak köszönheti, hogy míg a Fidesz–KDNP a politikai erőtér centrumában helyezkedik el, addig egyetlen ellenzéki párt sem tudta táborát a legtöbb társadalmi csoportba ágyazni.

A parlamenti pártok szimpatizánsainak korcsoportok szerinti vizsgálata is azt bizonyítja, hogy a kormánypártok sikeresen képviselhetik a középosztály és a nyugdíjasok meghirdetett szövetségét. Míg a Fidesz–KDNP táborának korcsoportok szerinti megoszlása megfeleltethető a teljes felnőtt magyar lakosság karakterének, addig a Magyar Szocialista Párttal szimpatizálók körében a hatvan évnél idősebbek (41 százalék), a Jobbik esetében pedig a negyven évnél fiatalabbak reprezentáltak erősen felül (49 százalék).

Településtípusok szerint is érvényesül a Fidesz-tábor „középre húzása”, hiszen 19-19 százalékuk él Budapesten, illetve valamelyik megyei jogú városban, 26 százalékuk egyéb városban, 36 százalékuk pedig községekben. Az ellenzéki pártokra kevésbé jellemző a kiegyensúlyozottság, hiszen az MSZP és az LMP szimpatizánsainak karaktere inkább urbánus (a szocialista tábor 18 százaléka, a Lehet Más a Politika szimpatizánsainak pedig 33 százaléka fővárosi, 27-19 százalékuk pedig megyei jogú városban lakó). A Jobbikkal szimpatizálók 70 százaléka ezzel szemben inkább kisvárosban vagy községben élő.

Szembetűnő, hogy ha gazdasági aktivitás szerint is megvizsgáljuk a parlamenti pártok szavazótáborait, akkor a Fidesz–KDNP esetében körvonalazódik a gazdasági világválság kormányzati megoldásában egyaránt érdekeltek, munkavállalók, munkanélküliek és egyéb inaktívak (például nyugdíjasok, diákok, gyesen, gyeden lévő szülők) összefogása is. A kormánypártokat támogatók 57 százaléka dolgozik, 4 százaléka munkanélküli, 39 százaléka pedig az egyéb inaktívak közé sorolható. A Magyar Szocialista Párt táborában a munkások aránya jelentősen alulmarad az átlagtól, amivel párhuzamosan a „nyugdíjas rétegpárt” képe erősödik a baloldal esetében. A Jobbik szimpatizánsai körében háromszor nagyobb a munkanélküliek aránya, mint a korábbi és jelenlegi kormánypártok esetében (12 százalék). További érdekes karaktert mutat, hogy a Fidesz–KDNP gazdaságilag aktív szimpatizánsainak fele polgári (47 százalék vezető, vagy alkalmazott beosztású munkavállaló), míg a többi párt esetében 60-62 százalékkal a fizikai munkások többsége felé billen a mérleg.

Az egyes parlamenti pártok szimpatizánsainak médiafogyasztási szokásait vizsgálva kiemelhető, hogy átlagosan leginkább a televíziót, majd az újságokat tartják fontos információforrásnak, előbbieknél kevésbé pedig a rádiót és az internetet. A vizsgált kép azonban szintén hordoz érdekes részleteket: a Jobbikkal szimpatizálók a televíziót, a szocialista tábor az internetet, az LMP-t támogatók pedig a rádiót és az újságokat tartják kevésbé fontos információforrásnak. Tanulságos továbbá a különböző pártok szimpatizánsainak Facebook-használati szokásai közötti különbségek is. Míg az MSZP és a Fidesz táborának 51-55 százaléka tagja a közösségi portálnak, addig az LMP és a Jobbik támogatóinak 61-63 százaléka. A Facebookot használó szimpatizánsok közül a kormánypártok táborának harmada, az MSZP-jének 42 százaléka, a Jobbikénak 46 százaléka, az LMP-jének pedig 55 százaléka látogatja az oldalt napi rendszerességgel (rendre 34, 41, 34, 21 százalék pedig hetente többször).

Ábrák: Nézőpont Intézet