„Én az egészet egy gumicsontnak, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom” – jelentette ki a házelnök. Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem lehet egy huszárvágással megoldani ezt a kérdést, úgy válaszolt: az élet sokkal bonyolultabb, semmint, hogy vannak fekete-fehér megoldások. „Szerintem azok a sommás állítások, azok a sztereotípiák, hogy itt már mindenki, mindenhol, mindent megoldott, egyedül mi nem tettük ezt meg, ezek egész egyszerűen tévedések” – fogalmazott. – Ez merő tévedés, a környező országok sem oldottak meg semmit jobban, mint mi – mondta.
Belügy
„Szerintem ez egy értelmiségi belügy (…), az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy ezzel foglalkozzanak” – mondta Kövér László. „De lássuk a medvét, milyen megoldási javaslatok lesznek az ellenzék részéről, a mi frakciónk részéről” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy bizonyos nemzetbiztonsági érdekeket figyelembe kell venni, és szerinte elképzelhetetlen, hogy totális nyilvánosságot kapjon mindaz, ami 1990 előtt történt.
Arra a kérdésre, hogy 22 év miért nem volt elég, hogy ebben a témában egy kiérlelt javaslat elkészüljön, úgy válaszolt: „szerintem majdnem minden kérdésre benne rejlik a mai jogi szabályozásban a válasz. (…) Lehet azon finomítani, hogy ki hogyan, milyen mélységig ismerje meg mint áldozat, mint megfigyelt a rá vonatkozó iratokat, azoknak a személyét, akik őt megfigyelték (…), zsarolták”.
Finomítás
Úgy vélte, lehet azon finomítani, hogy kutatóként hogyan lehet hozzáférni ezekhez az iratokhoz, de jelezte: ezek az iratok illegitim módon, egy diktatúrában születtek, rengeteg embernek olyan személyes titkát tartalmazzák, amelyek nyilvánosságra hozatala rájuk nézve kedvezőtlen is lehet.
„Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az szt-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (…), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani” – fogalmazott.
Frakciók
A parlamentnek szerdán este benyújtott, Országgyűlésről szóló törvény kapcsán úgy vélte: az nem helyes, ha egy képviselőjelölt egy parlamenti párt színeiben kéri a választók bizalmát, és közben megváltoztatja a véleményét, és úgy áll át egyik oldalról a másikra, hogy erről a választókat nem tudja megkérdezni. „Nem is akarja, nyilvánvalóan” – jegyezte meg. Mint mondta, személy szerint ő azt támogatja, hogy a képviselő azokban a színekben csinálja végig a parlamenti ciklust, amilyen színekben mandátumot nyert, ha pedig nem, akkor független képviselőként folytassa.
Arra a kérdésre, hogy ha az új törvényt ebben a formában fogadja majd el a parlament, akkor áprilisban, amikor a féléves moratórium lejár, a Demokratikus Koalíció nem alakíthat majd frakciót, a házelnök úgy válaszolt: „ez így van”.
A Demokratikus Koalíció (DK) nemzetközi szervezetekhez fordul segítségért, ha nem alakíthat frakciót – mondta Varju László pártigazgató szerdán az MTI-nek arra a hírre reagálva, hogy az Országgyűlésről szóló új törvény tervezete nem tenné lehetővé a Gyurcsány Ferenc vezette pártnak a frakcióalakítást.
Március 15.
Március 15-e kapcsán Kövér László azt mondta, hogy a kormány nem akart versenyt csinálni abból, hogy a kormányt vagy az ellenzéket támogatják-e többen külföldről. Úgy fogalmazott: „a lengyel testvéreinket nem mi hívtuk ide, és pláne nem mi mondtuk, hogy hányan legyenek, hanem jószántukból, önként csatlakoznak hozzánk”. Részletek a március 15-ei eseményekről a Betyárostrom, negyedmillós tömeg, Dopeman lett az elnök című cikkünkben.
Szlovák választás
Kövér László a szlovák választásokról szólva azt mondta: „amit Bugár Béla csinált, azzal, hogy megszakította személyes ambíciói kielégíthetetlensége okán az MKP-t és annak szavazóbázisát, az szerintem nemzetárulás, és egy olyan hozzájárulás a szlovák hatalmi politika céljaihoz, törekvéseihez, amelyeknek az a végkifutása, hogy a magyar közösséget ott eltüntessék az etnikai térképről”.
