„Mocskos lejárató kampány indult hazánk ellen”

Az uniós tagsággal nem egy országot, hanem egy szétszakított nemzetet kell integrálnunk.

Reméljük, hogy Európa egy svájci mintára fölépülő állam lesz, amelyben a helyi hatalmak megtartják a szuverenitásukat – mondta el Mohi Csaba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetségének és a Dombok Budai Polgári Egyesületnek közös, Pesthidegkúton megtartott háttérbeszélgetésén, ahol az esemény házigazdája Makra Krisztina, a II. kerület 13. számú egyéni választókörzetében, április 22-én tartandó időközi önkormányzatiképviselő-választás Fidesz–KDNP-s jelöltje volt.

Mohi úgy látja, az 1957-es római szerződés aláírása nagyrészt az 1956-os magyar szabadságharcnak köszönhető, mivel a szovjet lerohanás komoly félelmet váltott ki az európai nemzetekben. Tudomásul kell venni, hogy Schengennel fölszámolódtak a trianoni határok – tette hozzá. Az uniós tagsággal nem egy országot, hanem egy szétszakított nemzetet kell integrálnunk, ami sokkal komolyabb feladat, mint Görögország vagy Spanyolország esetében – vélekedett a szakértő.

Mocskos kampány

Mohi szerint mocskos lejárató kampány folyik Magyarországgal szemben. A jogász rámutatott: a lisszaboni szerződés is előírja, hogy az államháztartási hiány ne legyen magasabb 3 százaléknál, de azon országok esetében kedvezményeket kell érvényesíteni, akik rövid idő alatt nagyot csökkentettek. „Az már a középkor, amikor vélelmezett dolgok alapján hoznak ítéletet.”

„Mi történne, ha valaki július 14-én a francia nemzetet Párizsban gyalázná?” – tette föl a kérdést Mohi annak kapcsán, hogy francia szocialisták tüntettek március 15-én Budapesten, és hazánkat gyalázták. „Vajon az Egyesült Államok ügyészsége előtt egy színpadról lehetne-e szidalmazni a független intézményeket?”

Csak egy lehetőség van

A jogász rámutatott arra, hogy Európa három alapra épül, ezek: a Golgota, a Parnasszus és a Capitolium, „ezzel vagyunk többek, mint bármelyik más földrész”. Amerika rendkívül nagyban hozzájárult az uniós integrációhoz, egészen a brit bővítésig – hangsúlyozta a szakértő. 1973-at követően a brit–amerikai együttműködés különutassá vált, ami rendkívül nagy károkat okoz, és többek között akadályozza a közös európai külpolitika megvalósítását – tette hozzá.

Az IMF-hitel kapcsán kijelentette: azokban az országokban, amelyek eladósodtak a valutaalappal szemben, később jelentős zavargások törtek ki. Mohi szerint egy politikai támadás ellen nem tud hatékonyan védekezni a hozzánk hasonló méretű ország, csak egy lehetőség van: a diszkrimináció szigorú tilalma.