Falhoz vágták a Gyöngyöspatáról szóló jelentést + Videók

Személyeskedő vita alakult hétfőn az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén.

Simor szerint vannak még problémás pontok

A jegybanktörvényhez benyújtott módosító indítvány Cséfalvay Zoltán államtitkár ismertetése szerint azokat a kérdéseket rendezi, amelyekben már megegyezés született, Simor András jegybankelnök azonban éppen a még általa hiányolt és továbbra is problémásnak tartott pontokat szedte számba az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén.

Simor András továbbra is a monetáris tanács létszámának bővítését, egy új, harmadik alelnök kinevezésének lehetőségét és az MNB döntéshozói fizetésének csökkentését kifogásolta. Emlékeztetett rá, hogy e három pontot nemcsak a jegybank, hanem az EKB is kifogásolja. Indokolatlannak nevezte a monetáris tanács bővítését és új alelnök kinevezését, a fizetések kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB döntéshozói nem köztisztviselők és nem közalkalmazottak.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az MNB függetlenségét ne érje sérelem. Úgy vélte, a benyújtott javaslat elfogadható, a többi kérdésben a kormány elküldte állásfoglalását Brüsszelnek, amennyiben az EU azokat nem fogadja el, azokat a parlamenti vita során is lehet korrigálni.

Általános vitára alkalmas a szakképzési törvény módosítása

Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az ülésen hangsúlyozta: a módosítás a szakiskolai képzésben a duális képzést kiterjeszti azzal, hogy már a 9. évfolyamtól lehetővé teszi a tanulószerződés megkötését. A javaslat ezzel összefüggésben módosítja a közismereti tartalomarányt. Azzal pedig, hogy a 9. évfolyamtól is lehet tanulószerződést kötni, a javaslat azt is lehetővé kívánja tenni, hogy ezeket a gyakorlati képzéseket vállalati tanműhelyben lehessen teljesíteni – mondta a helyettes államtitkár.

Hozzáfűzte, hogy a vállalati tanműhelyek kapcsán szigorú szabályokat állítanak, ennek egyik vonala, hogy itt csak oktatási célú tanműhelyek lehetnek majd, illetve hogy a kormány határozhatja meg a vállalati képzés szigorú feltételeit.

A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, az MSZP-s, valamint a jobbikos képviselők 5 nem szavazata mellett bocsátotta általános vitára a módosító javaslatot.

Kardkovács Kolos kiemelte azt is, hogy módosítani kell a szintvizsga megszerzésre vonatkozó előírást, így a 9. évfolyamot követő szintvizsga nem minősítő vizsga, hanem egy felmérő vizsga lenne.

Bertha Szilvia (Jobbik) botránynak, a szakképzés „lebutításának” nevezte a módosítást, amely szerinte a tehetséges fiatalokat is rossz helyzetbe hozza. A képviselő kifejtette: a módosítás szerint – szemben az eddigi legalább 33 százalék közismereti tantárgy aránnyal – most legfeljebb 33 százalék lenne ezen tárgyak aránya, vagyis lehetne olyan iskola is, ahol nem tanítanak közismereti tárgyakat.

Bertha Szilvia kiemelte, hogy nem lehet például a vegyiparba gyakorlati képzésbe engedni olyan diákokat, akik „azt sem tudják, mi a különbség a sav és a lúg között”. Hozzátette: a szakképzés „lebutítása” a munkaerőpiacra is hatással lesz, tanulásra képtelen fiatalokat bocsát ki a rendszer.

Kara Ákos (Fidesz), a bizottság alelnöke hangsúlyozta: a kormány azt a dilemmát próbálja megoldani, hogy a képzést hogyan lehet közelebb hozni a munkaerő-piaci igényekhez. Úgy vélekedett, a módosítás ahhoz járulhat hozzá, hogy a munkáltatók, gyárak, cégek részéről felmerülő szakismereteket hogyan lehet az oktatásban elsajátítani, ezért kell bővíteni a gyakorlati helyeken történő ismeretszerzés lehetőségét. Ő úgy vélekedett, hogy nem lesz olyan iskola, ahol egyáltalán nem tanítanak majd közismereti tárgyakat.

Gúr Nándor (MSZP) szerint szükségszerű, hogy több gyakorlatra tegyenek szert a fiatalok a szakiskolai képzésben, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy a közismereti tárgyak tanulását akár le is lehessen „nullázni”. A 8 osztály elvégzése után alapismeretekkel rendelkeznek a diákok, és rögtön bekerülnek egy-egy üzembe, ahol az oktatók számára – bár jó szakemberek – nincs előírva, hogy bármilyen pedagógiai képességekkel rendelkezzenek.

A képviselő szerint viszonylag rossz képzettségű szintet elérő fiatalok jelennek meg a munkaerőpiacon, ez pedig az ország versenyképességét is rontja. Elzárja a fiatalokat attól, hogy váltsanak, más életpályát is befussanak. Összességében a módosítás nem biztonságot ad a fiataloknak, hanem kiszolgáltatja őket – mondta Gúr Nándor.

Kardkovács Kolos a képviselők felvetéseire reagálva kiemelte: nem szándéka a kormánynak, hogy a közismereti tárgyak oktatása elmaradjon, s álláspontjuk szerint tartani kell a hároméves képzésen belül az egy év közismereti és a két év gyakorlati oktatás arányt. Kiemelte: semmi akadálya nincs annak, hogy a szakiskolai képzésben részt vevők – ha szeretnének – több közismereti tárgyat tanuljanak a szakma mellett, és érettségit tegyenek, vagy akár a felsőoktatásba menjenek.

Az alapkompetenciák kapcsán elmondta: valóban nem lenne helyes, és nem is cél, hogy a szakmunkásképzés egyfajta negatív szelekciót teremtsen.

Kardkovács Kolos hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben a szakiskolai 9. és 10. évfolyamokon a lemorzsolódás átlaga meghaladja a 20 százalékot, vagyis minden ötödik gyerek szakképzettség megszerzése nélkül hagyja el a szakiskolát, ezen mindenképpen változtatni kell. A műhelyek feladata az oktatás, és nem az a lényeg, hogy a diákok munkát végezzenek, hanem hogy lássák a munkavégzés folyamatát, a gépek működését.

A bizottság ülésén megvitatták a Romaintegráció évtizede program stratégiai tervéről szóló határozat módosításáról szóló határozati javaslat, illetve terv, valamint a Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia összhangjáról szóló jelentés általános vitára való alkalmasságát, majd meg is szavazták azt.

---- Lezsák nem veheti tudomásul ----

Nem veheti tudomásul

A házelnöki jogokat gyakorló Lezsák Sándor nem veheti tudomásul a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti frakciójának megalakulásáról szóló bejelentést a napokban hatályba lépett rendelkezések miatt.
Az Országgyűlés sajtószolgálata az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében tudatta: Lezsák Sándor, a parlament elnökének feladatait ellátó alelnök írásban tájékoztatta Molnár Csabát azzal kapcsolatban, hogy a független képviselő, a DK ügyvezető alelnöke hétfő délelőtt azt közölte levélben a házelnökkel, hogy tíz független képviselő országgyűlési frakciót alakított.

A bejelentést azonban Lezsák Sándor nem veheti tudomásul – olvasható a közleményben –, mert az április 19-én kihirdetett és másnap hatályba lépett házszabály-módosítás az általános választásokon való induláshoz és mandátumszerzéshez kötötte a képviselőcsoport-alakítás jogát, továbbá kimondta, hogy frakciót 12 képviselő alakíthat. „E két rendelkezés mindegyike külön-külön is akadályát jelenti a frakcióalakításnak” – rögzíti a sajtószolgálat kommünikéje.

Gyors döntést vár a DK

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Demokratikus Koalíció, miután hat hónapos frakcióalakítási moratóriumuk lejárta ellenére az Országgyűlése vezetése továbbra sem teszi lehetővé, hogy képviselőcsoportként működjenek a parlamentben – erősítette meg Molnár Csaba hétfőn sajtótájékoztatón.A DK alelnöke elmondta: reggel levélben tájékoztatta a házelnöki jogokat gyakorló Lezsák Sándort arról, hogy megalakították frakciójukat. A levélben arra emlékeztettek: az alkotmányügyi bizottság tavaly novemberben úgy foglalt állást, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő fél év elteltével vehet részt új frakció megalakításában, és ezt a Ház is megerősítette, a moratórium pedig hétfőre letelt.

Molnár Csaba ugyanakkor – még a döntés ismerete nélkül – hozzátette: mivel arra számítanak, hogy Lezsák Sándor „folytatja a törvénysértést”, és továbbra sem veszi tudomásul a frakcióalakítást, az Alkotmánybíróságtól várják, tegye lehetővé a képviselőcsoportjuk létrehozását.