Mint arról korábban hírt adtunk, Gyurcsány Ferenc 1990-ben készítette el második szakdolgozatát a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. A gazdasági társaságok és a tőzsde című diplomamunkát az intézmény saját belső szabályzata alapján hat évvel későbbleselejtezte.
A bukott miniszterelnök április 3-án a Facebookra is kitette a közgázos leckekönyvében az államvizsgáról és a szakdolgozat érdemjegyéről készített fotót, cáfolva azon feltételezéseket, miszerint szakdolgozat hiányában kapott volna diplomát. A dolgozat érdemjegye elégséges és közepes lett, az államvizsgáé jó.
Azonban a volt kormányfő két diplomamunkát írt: a tanárképzőn – mint arról Facebook-bejegyzése is tanúskodik – úgyszintén el kellett készítenie egy dolgozatot. A Pécsi Tudományegyetem Oktatási Igazgatóságától korábban úgy értesültünk, Gyurcsány Ferenc szakdolgozata megvan, és gyakorlatilag helyben olvasható, kutatható. A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címet viselő munkára a volt kormányfő négyest kapott.
Se dolgozat, se nyilatkozat
Az lehet, hogy korábban megvolt, azóta viszont keresték, de nem találták meg Gyurcsány Ferencnek a korábbi, tanárképzőn írt szakdolgozatát. A Pécsi Egyetemtől csupán ennyit sikerült megtudnunk, mivel az ügyben általános „tájékoztatási moratóriumot” rendeltek el. Névtelenséget kérő informátorunktól kérdésünkre csupán annyi választ kaptunk, a diplomamunka szőrén-szálán eltűnt.
Szakdolgozatot egyelőre Gyurcsány Ferenc sem talált otthon, holott mára ígérte. Csütörtök délután a Hír TV-nek úgy nyilatkozott, hogy felesége ezekben a pillanatokban is „dobozol”, így néhány napon belül be tudja mutatni a szakdolgozatát (nem tudni melyiket) a sajtónak, és ezzel egy időben digitalizálja is.
Megtiltották a leselejtezést
Nincs bevett gyakorlat a szakdolgozatok megőrzésével, leselejtezésével kapcsolatban, ezt már a Budapesti Corvinus Egyetem levéltári vezetőjétől tudjuk meg. Zsidi Vilmos kiemelte, a szakdolgozat nem közirat, hanem kézirat, ekképpen a levéltárak sem foglalkoznak vele külön. A Corvinus levéltárában ugyanakkor ő már nem hagy jóvá leselejtezési kísérletet. „Nincs külön jogszabály, mely előírná, meddig kell őrizni a diplomamunkákat. Úgy tudom, nálunk is selejteztek le korábban dolgozatot, erre minden bizonnyal a helyhiány miatt került sor.”
A levéltárvezető kifejtette: egy iktatott irat esetében a leselejtezés az iratkezelési szabályzat alapján történik. Ez pontosan meghatározza, mely anyagot meddig kell őrizni, és hány év múlva válik selejtezhetővé. Maga a megsemmisítés jegyzőkönyv felvételével történik, melyben rögzítik a dokumentum iratszámát és azt, mekkora terjedelmű anyagról van szó. Amennyiben történeti értékű irat kerül elő, a levéltár felülbírálhatja az irattári terv alapján folyó selejtezést.
Zsidi Vilmos megemlítette, akad olyan intézmény az országban, amely 1973 óta őrzi az összes leadott szakdolgozatot.
Évtizedek óta őriznek minden dolgozatot
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának számát tárcsázva kiderül, az értesülés valós. Az oktatási dékánhelyettes kérdésünkre kifejtette, 30 évre visszamenőleg gyűjtik a papíralapú szakdolgozatokat. „Az intézetekhez beadott szakdolgozatokat öt éven keresztül őrzik a tanszékek, ezt követően azok a kar irattárába kerülnek. Az utóbbi 5-10 évben persze némiképp átalakult a helyzet, ma már az elektronikus adattár a legfontosabb, hiszen a hallgatóknak CD-n is be kell adniuk a diplomamunkát.” Lendvai Mariannától megtudtuk, nem csak a villamosmérnöki karon kerülik a szakdolgozatok bezúzását, az egész egyetem a fenti gyakorlatot követi.
