Az ifjúság jövője – Trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette: a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség, az emberi méltóság és autonómia – mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többek között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást. Egy jogállamban a jog határt szab a politikának – jelentette ki Paczolay Péter.
A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a „hatékony állam sürgetői” részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, ezt nemegyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartják. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően a testület elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő – hangsúlyozta az Ab elnöke.
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa rá van utalva mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is. Martonyi János úgy fogalmazott: csak az ifjúság bevonásával lehet kiutat találni a jelenlegi helyzetből, amikor sorsfordító időket él Európa, hiszen az ő eszméik nélkül a következő 50–60 év nem lehet sikeres.
Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a magyarok lakta határon túli településeken. A május 9-a, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak. Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.
