A kormány nem ért egyet az Amnesty megállapításaival

Hiányoznak belőle a külhoni magyarokat érő rendszeres inzultusok és az elmúlt két évben az emberi jogok területén elért eredmények.

Az Amnesty International a vallásszabadság korlátozásáról, a szabad szólás- és véleménynyilvánítás elégtelenségéről és a romák diszkriminációjának súlyosságáról számolt be Magyarországról szóló éves jelentésében. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) csütörtöki közleményében mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy Magyarország az Európai Unió soros elnökeként elérte, hogy az európai közösség napirendre vegye és elfogadja a roma keretstratégiát, a magyar kormány ezt követően pedig a tagállamok közül elsőként készítette el a nemzeti romastratégiát.

A minisztérium úgy fogalmaz, a romák helyzete Magyarországon valóban számos feladatot generál a kormány, a civil szféra, a szakmai szervezetek számára. Mint írják, a kormány ezen a területen az elmúlt húsz évben halogatott lépések sorát kezdte meg: konkrét célokat, feladatokat jelölt ki és megállapodást kötött a közös végrehajtásra az Országos Roma Önkormányzattal. Kiemelik: a kormány tisztában van azzal, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, köztük a roma lakosság helyzetének fokozatos romlása.

Nem maradnak büntetlenül a támadások

A kabinet határozott lépéseket tett az igazságszolgáltatás hatékonyságának, a büntetőeljárások, a rendőrség hatékonyságának javításáért egyebek között azért is, hogy a romák elleni rasszista indítékú erőszakos támadások ne ismétlődhessenek meg és ne maradjanak válasz nélkül – fejtik ki, megjegyezve: a parlament előtt lévő új büntető törvénykönyv nem hagyja büntetlenül sem a romák, sem a melegek, sem a fogyatékkal élők, sem más közösségek támadóit, de azokat sem, akik e cselekményeket a többséghez tartozók sérelmére követik el. Az új Btk. emellett a gyermekeket érintő bűncselekmények elkövetőire is, valamint a családon belüli erőszakra, sőt a lelki bántalmazásra is határozottabb válaszokat ad az eddigieknél – fűzik hozzá.

A tárca kifejti: az ország új alaptörvénye az EU alapjogi chartájáénak szellemében született és minden korábbinál szélesebb állampolgári jogokat biztosít. A KIM ezzel összefüggésben arra emlékezteti az Amnesty Internationalt, hogy Magyarország volt az egyetlen ország Közép-Európában, amely nem tudott új alaptörvényt alkotni a rendszerváltoztatás óta, hazánknak így egy „1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmánya volt mindeddig”. Hangsúlyozzák: az új alkotmány deklarálja az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot, összességében pedig megfelel az európai alkotmányos hagyományoknak, eleget tesz minden jogállami feltételnek és megfelel az európai uniós csatlakozáskor megfogalmazott vállalásoknak.

Európa egyik „legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye”

Felidézik továbbá, hogy a kormány februárban emberi jogi munkacsoportot hozott létre, amelynek fő feladata, hogy figyelemmel kísérje az emberi jogok érvényesülését Magyarországon és ennek érdekében konzultációt folytasson civil szervezetekkel, érdek-képviseleti és szakmai szervezetekkel. Emellett emberi jogi kerekasztal is alaku – fűzik hozzá.

A KIM kiemeli azt is, hogy az új magyar egyházi törvény még az Európa Tanács Velencei Bizottsága szerint is Európa egyik „legnagyvonalúbb egyházügyi törvénye”, amely senkinek sem korlátozza a vallásszabadságát. A tárca szerint a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát a magyar alkotmány, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. „Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába” – hangsúlyozzák.

A minisztérium kiemeli azt is, hogy a magyar kormány a közterületi hajléktalanság csökkentése, a hajléktalanná válás megelőzése és a hajléktalanok társadalmi integrációjának javítása érdekében több lépést tett: mintaprogram és jogszabály-módosítás történt, és megkezdődött a hajléktalanellátás eddigi működésének felülvizsgálata. Hangsúlyozzák: a kormány minden eddiginél szorosabb együttműködést alakított ki a Fővárosi Önkormányzattal, a hajléktalanellátó szervezetekkel, aminek köszönhetően „az idei rendkívüli hidegben mindenkinek jutott szállás”, így az elmúlt évekhez képest – amikor 30-130 hajléktalan fagyott halálra a fővárosi közterületeken – az idén egy fedél nélküli lett az egyébként rendkívül hideg tél áldozata Budapesten.

A tárca közleményében megjegyzi még, hogy Magyarországon bármilyen szexuális irányultsághoz tartozó állampolgár szabadon megélheti nemi identitását.