A tárcavezető kiemelte: időtálló és korszerű dokumentum született, amelyben a nemzeti tudás minimumát határozták meg. Balog Zoltán szerdán jelentette be, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti alaptantervet (NAT).
Az új NAT úgy készült, hogy nem egy oktatási szaklobbi állította össze, hanem az oktatást, kultúrát képviselő tekintélyek álltak mögé egyfajta védnöki testületként – fűzte hozzá. Az egyik legfontosabb erőforrása minden országnak az oktatás, a tanulás és a tudás – fogalmazott, hozzátéve: a NAT azt a nemzeti közkincset prezentálja, amelyet szeretnék, ha mindenki a sajátjának tekintene.
Kiemelte, az új alaptörvényből következik, hogy szükséges egy új NAT, aminek erőssége, hogy „amit a kultúránkból hozunk, rögzíti és felkínálja a jövő nemzedékének”. Emellett azt is biztosítja, hogy valóban versenyképes és minőségi tudást tudjanak adni számukra. Azt szeretnék, ha a tudás lenne az egyéni boldogulás útja Magyarországon, ugyanakkor ennek a tudásnak lehet egy közösség-összetartó ereje – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Értéktartalmú dokumentum
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nagy sikerként, mérföldkőként értékelte a NAT elfogadását, amelyet a harmadik legfontosabb dokumentumnak nevezett a köznevelési és a felsőoktatási törvény után. Hozzátette: az új NAT az iskolában tanított tartalmakat rögzíti. Új elemként említette, hogy míg a 2003-ban módosított NAT-ból kikerültek a közművelődési tartalmak, addig ezek most visszakerültek. Kifejezetten értéktartalmú dokumentum készült – folytatta, hozzátéve: ezeket az értékeket a társadalmi vita során senki nem vitatta.
Olyan modern tartalmak is bekerültek, amelyeket a társadalom jogos elvárásként fogalmazott meg a tanterv alkotóinak. Hoffmann Rózsa erre példaként említette a KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismeretek, az élelmiszer-biztonság kérdését, az erkölcstan, az etika oktatását. Ezek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül.
Hozzátette: készülnek a kerettantervek, a jövőben az iskoláknak kötelező lesz valamelyik ilyen dokumentum alapján oktatni. Ugyanakkor lehetőség lesz saját kerettantervek jóváhagyatására és szabályozott keretek közötti alkalmazására is. Kérdésre jelezte: legalább 10 százalékkal csökkent a tananyag az eredeti elképzelésekhez képest. A mostani NAT, amelyen 150 szakember dolgozott, öt évig lesz érvényben.
Arra a felvetésre, hogyan értékeli Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József bekerülését az alaptantervbe, azt mondta: nem szerencsés ideológiai síkra terelni a NAT-tal kapcsolatos véleményeket. Az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben – hangsúlyozta.
A szülői szervezet azon kritikájára, hogy az ismeretanyagot iskolai körülmények között elsajátítani képtelenség, ezért az oktatáspolitika az anyagi, erkölcsi felelősséget áthárítja a szülőkre és a tanulókra, úgy reagált: ha goromba akarna lenni, azt mondaná, ez egy blöff. Azt kérte a szülők szervezetétől, hogy szakemberekkel mutassák be, illetve bizonyítsák állításuk valóságalapját.
Ő azoknak hisz, akik a NAT-ot megalkották és véleményezték – szögezte le, hozzátéve: az ő véleményük szerint ez tanítható. Hoffmann Rózsa kijelentette: maga is pedagógus, ismeri a szakmát és vállalja a felelősséget a NAT-ért.
„Nem vitatjuk el szíve jogát egyetlen népnek se”
Balog Zoltán a Nyirő József újratemetésére és a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre azt mondta: Nyirő Józsefet a NAT részének, nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben – a román–magyar vegyes bizottságban és a történészbizottságokban – a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek.
Mi is különböző véleményekkel vagyunk a román kulturális élet szereplőiről a múltban és a jelenben, de nem vitatjuk el szíve jogát egyetlen népnek se, hogy azt szeresse, akit értékesnek tart, ezért mi ragaszkodunk Nyirő Józsefhez – fogalmazott, hozzátéve: reméli, a román közvélemény megérti, semmi olyan nem történik, ami érzékenységüket sértené.
Giró-Szász András hozzátette: ez az esemény a magyar és a román kulturális értékek előtérbe kerülését volt hivatott szolgálni. Arról, hogy a magyar nagykövetet berendelték, és hogy történik-e válaszlépés, azt mondta: ezt a külügyi tárca hatásköre eldönteni.
