A nemzeti tudás minimumát határozták meg

A nemzeti közkincset prezentálja a Nemzeti alaptanterv, amelyet szerdai ülésén fogadott el a kabinet – mondta Balog Zoltán miniszter.

PR
2012. 05. 17. 9:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tárcavezető kiemelte: időtálló és korszerű dokumentum született, amelyben a nemzeti tudás minimumát határozták meg. Balog Zoltán szerdán jelentette be, hogy a kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti alaptantervet (NAT).

Az új NAT úgy készült, hogy nem egy oktatási szaklobbi állította össze, hanem az oktatást, kultúrát képviselő tekintélyek álltak mögé egyfajta védnöki testületként – fűzte hozzá. Az egyik legfontosabb erőforrása minden országnak az oktatás, a tanulás és a tudás – fogalmazott, hozzátéve: a NAT azt a nemzeti közkincset prezentálja, amelyet szeretnék, ha mindenki a sajátjának tekintene.

Kiemelte, az új alaptörvényből következik, hogy szükséges egy új NAT, aminek erőssége, hogy „amit a kultúránkból hozunk, rögzíti és felkínálja a jövő nemzedékének”. Emellett azt is biztosítja, hogy valóban versenyképes és minőségi tudást tudjanak adni számukra. Azt szeretnék, ha a tudás lenne az egyéni boldogulás útja Magyarországon, ugyanakkor ennek a tudásnak lehet egy közösség-összetartó ereje – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Értéktartalmú dokumentum

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nagy sikerként, mérföldkőként értékelte a NAT elfogadását, amelyet a harmadik legfontosabb dokumentumnak nevezett a köznevelési és a felsőoktatási törvény után. Hozzátette: az új NAT az iskolában tanított tartalmakat rögzíti. Új elemként említette, hogy míg a 2003-ban módosított NAT-ból kikerültek a közművelődési tartalmak, addig ezek most visszakerültek. Kifejezetten értéktartalmú dokumentum készült – folytatta, hozzátéve: ezeket az értékeket a társadalmi vita során senki nem vitatta.

Olyan modern tartalmak is bekerültek, amelyeket a társadalom jogos elvárásként fogalmazott meg a tanterv alkotóinak. Hoffmann Rózsa erre példaként említette a KRESZ, a gazdasági-pénzügyi ismeretek, az élelmiszer-biztonság kérdését, az erkölcstan, az etika oktatását. Ezek nem jelentenek szükségszerűen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletről van szó a hagyományos kereteken belül.

Hozzátette: készülnek a kerettantervek, a jövőben az iskoláknak kötelező lesz valamelyik ilyen dokumentum alapján oktatni. Ugyanakkor lehetőség lesz saját kerettantervek jóváhagyatására és szabályozott keretek közötti alkalmazására is. Kérdésre jelezte: legalább 10 százalékkal csökkent a tananyag az eredeti elképzelésekhez képest. A mostani NAT, amelyen 150 szakember dolgozott, öt évig lesz érvényben.


Arra a felvetésre, hogyan értékeli Wass Albert, Szabó Dezső és Nyirő József bekerülését az alaptantervbe, azt mondta: nem szerencsés ideológiai síkra terelni a NAT-tal kapcsolatos véleményeket. Az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben – hangsúlyozta.

A szülői szervezet azon kritikájára, hogy az ismeretanyagot iskolai körülmények között elsajátítani képtelenség, ezért az oktatáspolitika az anyagi, erkölcsi felelősséget áthárítja a szülőkre és a tanulókra, úgy reagált: ha goromba akarna lenni, azt mondaná, ez egy blöff. Azt kérte a szülők szervezetétől, hogy szakemberekkel mutassák be, illetve bizonyítsák állításuk valóságalapját.

Ő azoknak hisz, akik a NAT-ot megalkották és véleményezték – szögezte le, hozzátéve: az ő véleményük szerint ez tanítható. Hoffmann Rózsa kijelentette: maga is pedagógus, ismeri a szakmát és vállalja a felelősséget a NAT-ért.

„Nem vitatjuk el szíve jogát egyetlen népnek se”

Balog Zoltán a Nyirő József újratemetésére és a kialakult helyzetre vonatkozó kérdésre azt mondta: Nyirő Józsefet a NAT részének, nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben – a román–magyar vegyes bizottságban és a történészbizottságokban – a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek.

Mi is különböző véleményekkel vagyunk a román kulturális élet szereplőiről a múltban és a jelenben, de nem vitatjuk el szíve jogát egyetlen népnek se, hogy azt szeresse, akit értékesnek tart, ezért mi ragaszkodunk Nyirő Józsefhez – fogalmazott, hozzátéve: reméli, a román közvélemény megérti, semmi olyan nem történik, ami érzékenységüket sértené.

Giró-Szász András hozzátette: ez az esemény a magyar és a román kulturális értékek előtérbe kerülését volt hivatott szolgálni. Arról, hogy a magyar nagykövetet berendelték, és hogy történik-e válaszlépés, azt mondta: ezt a külügyi tárca hatásköre eldönteni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.