Áder fogadta Európa ügyészeit

Áder János köztársasági elnök azt kívánta az európai ügyészeknek, hogy legyenek olyan sikeresek, mint amilyen a magyar úszóválogatott volt a debreceni Eb csütörtöki napján.

Az államfő jókívánságát pénteken, a Gondolatok az Európai Ügyészségről elnevezésű, budapesti konferencia résztvevőinek, köztük az Európai Unió 22 legfőbb ügyészének, illetve helyetteseinek adta át, akik a gazdasági válság ügyészségekre gyakorolt hatásairól tanácskoznak szombatig.

Áder János az eseményt megnyitva azt hangsúlyozta, hogy a válság miatt megnövekedett a bűncselekmények száma, ezért szükség van az ügyészi munka hatékonyságának növelésére. A köztársasági elnök kiemelte, a magyar Országgyűlés erre a krízisre válaszolva már 2010-ben elfogadott egy büntetőeljárásokat gyorsító csomagot, amely egyebek mellett szélesítette a tárgyalás mellőzésével lefolytatható eljárások körét, egyszerűsítette az ügyész büntetőeljárásból történő kizárására vonatkozó szabályokat, csökkentette a nyomozó hatóságok és az ügyészségek adminisztrációs terheit, továbbá kibővítette a titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználhatóságát.

Egyenletesebben oszlanak el a terhek

Az államfő a válságra adott magyar kodifikációs válaszok között említette még a kiemelt jelentőségű büntetőügyek jogintézményének létrehozását, ami soron kívüli eljárást biztosít a nagy súlyú gazdasági bűncselekményeknél. Példaként hozta még az ügyek átszignálásának „kivételes és jogi garanciákkal kellően körülbástyázott lehetőségét a leterhelt bíróságoktól más azonos hatáskörű bíróságokra”. A szervezeti átalakítások közül a katonai ügyészség ügyészi hálózatba integrálását, valamint a központi ügyészség regionális osztályainak felállítását idézte fel, hozzátéve: előbbi a munkateher egyenletesebb eloszlásában, míg utóbbi a korrupció elleni hatékonyabb fellépésben segíthet.

Áder János nyitóbeszéde elején külön kitért a debreceni úszó Európa-bajnokságra. Mint mondta, a helyszínen élhette át a magyar csapat „soha nem látott, példátlan” sikerét, amely – szavai szerint – mai beszédét is befolyásolta, mivel annak véglegesítése során is ennek az élménynek a hatása alatt állt. A köztársasági elnök ezért előre elnézést kért a hallgatóságtól, ha emiatt „esetlegességre, a koncentráció hiányára utaló elemeket” fedeznének fel beszédében.

Átláthatóbb és logikusabb

A köztársasági elnököt követően Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár szólt az európai ügyészségek vezetőihez. A magyar kormány képviselője az ügyészségi törvényt ismertetve azt mondta, az új jogszabály átláthatóbb és logikusabb szabályozást teremtett, amivel egyértelműbben kirajzolódik, milyen feladatai is vannak az ügyészségnek. Répássy Róbert hangsúlyozta, az ügyészséget érintő törvényi változásokat elsősorban a válság indokolta, de az ügyészség továbbra is a kormánytól függetlenül, csak a jogszabályoknak alárendelve működik.

Az újdonságok közül kiemelte a legfőbb ügyész hatáskörének bővülését, akinek így hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés, az egységes joggyakorlat kialakításában. Az államtitkár emlékeztetett: a legfőbb ügyész korlátlan körben kezdeményezhet jogegységi eljárást a Kúria előtt, ami eddig csak a büntetőjogi tárgykörben illette meg. Új, ám az nemzetközi jogban régóta alkalmazott jogintézményként említette még az ügyészség közérdekvédelmi tevékenysége körében bevezetett „amicus curiae”.

Ennek alapján a legfőbb ügyész a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására pedig köteles kifejteni szakmai véleményét akkor is, ha az eljárásban egyébként nem vesz részt ügyész. Répássy Róbert megjegyezte: az ügyészség a jövőben nem általános panaszfórumként, hanem csak az ügy érdemére kiható, az érintett jogviszony alapjait érintő törvénysértésekben jár el.

Egységesebb lehet az ítélkezés

Polt Péter legfőbb ügyész felszólalásában két jelentős változást emelt ki az általa vezetett hivatalt érintő módosítások közül. Mint mondta, a jövőben tanácskozási joggal részt vehet a Kúria plenáris ülésein, ami az ítélkezés egységesítéséhez járulhat hozzá, továbbá saját kezdeményezésére az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. A legfőbb ügyész emellett azon célkitűzésükről is beszámolt, hogy a bírók és az ügyészek azonos jogi státuszra kerüljenek. Utóbbihoz hozzátette, az ügyészek fizetésének legutóbbi, 10 százalékos emelésével a bírókéival egyenlő bérezéshez jutottak.

Polt Péter kitért az európai ügyészség létrehozásának tervére is. Emlékeztetett: a téma a visegrádi négyek szlovákiai találkozóján is középpontba került. Tájékoztatása szerint Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország Tátrai nyilatkozatukban egyetértettek abban, hogy az európai ügyészségnek jogi kontroll alatt álló független szervként kell működnie, ám arról nem született döntés, hogy az új szervnek centralizáltan, vagy decentralizáltan kell-e működnie.

A Margitszigeten rendezett kétnapos konferencián az Európai Unió 22 tagállamának ügyészségei képviseltetik magukat, a Gazdasági válság hatása az ügyészségek munkájára, szervezetére és az ügyészek képzésére alcímet viselő eseményen 16 legfőbb ügyész, valamint 8 helyettes főügyész vesz részt.