Három éven át támogatjuk Afganisztánt

A biztonsági felelősség 2014-es átadása után a magyar kormány 2015-től három éven át évi 500 ezer dollárral támogatja az afgán biztonsági erők finanszírozását.

A miniszter elmondta, az Afganisztánba csapatokat küldő NATO-országok és a szervezeten kívüli szövetségesek 2015-től évi 4,1 milliárd dollárt adnak az afgán biztonsági erők működésére. Magyarország három év alatt 1,5 millió dollárral járul hozzá ehhez.

A chicagói NATO-csúcstalálkozó előtt tartott sajtótájékoztatón a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Afganisztán téma lesz a vasárnap és hétfőn zajló megbeszélésen is.

Az állam- és kormányfők – a NATO-tagországok mellett a hozzájáruló államok bevonásával – áttekintik a biztonsági feladatok átadásának, valamint az afgán biztonsági erők önfenntartásának kérdését, illetve szóba kerül Afganisztán és a NATO hosszú távú kapcsolata is. A konferencián megerősítik az „együtt be, együtt ki” alapelvet – tette hozzá.

A magyar szerepvállalással kapcsolatban elmondta, hogy az afganisztáni magyar jelenlét 2014-ig és valamilyen formában 2014 után is fennmarad, hogy biztosítsák az eddig elért eredmények fenntartását. A NATO a tervek szerint tartományról tartományra, járásról járásra 2014 végéig mindenhol átadja a helyi biztonsági erőknek a felelősséget. Ez a folyamat – a miniszter szerint – a vártnál is jobban halad.

Az Afganisztánban eddig elért eredményekről azt közölte: a harcok kezdetén 40 ezer lány és másfél millió fiú járt iskolába, ma nyolcmillióan tanulhatnak, 40 százalékuk nő.

A szövetségesek működése alatt 18 ezer kilométernyi utat aszfaltoztak le az országban, és míg 2002-ben az állampolgároknak csak a 9 százaléka jutott hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz, addig ma mindenkinek elérhetők ezek a szolgáltatások.

Mint hozzátette: biztonsági téren is jelentős a javulás, hiszen 2012 áprilisára az afgán biztonsági erők létszáma meghaladta a 330 ezret.

A chicagói, 25. NATO-csúcsértekezleten a magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, és Hende Csaba mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter és Benkő Tibor vezérkari főnök is.

Két fontos célja van az értekezletnek: a legfőbb „a transzatlanti kohézió és szolidaritás” megerősítése. A vezetők várhatóan megvitatják a transzatlanti egység és felelősségvállalás szempontjából fontos egyéni és kollektív képességfejlesztés kérdéseit, és konkrét döntéseket is hoznak majd ezen a téren – ismertette Hende Csaba.

Szót ejtenek majd a többnemzeti együttműködések részeként megvalósuló képességfejlesztésekről, a meglévő képességek közös hasznosításáról, vagyis az úgynevezett smart defence-ről.

A második fő cél a védelmi csomag elfogadása, amely iránymutatást nyújt a 2020-ig elérendő katonai képességek tekintetében.

„Hitünk szerint a tanácskozás elkötelezi magát a NATO-bővítés folytatása mellett, és megerősíti a nyitott ajtók politikáját” – mondta, hozzátéve, hogy például Montenegró felkészülése a tagságra jól halad, és Macedónia, Grúzia, illetve Bosznia integrációja is fontos Magyarország számára.