Időzített bomba ketyeg a Ferencvárosban

Csökkenő bevételek mellett is egy élhetőbb kerület kialakítására törekszik Ferencváros vezetése.

Ferencváros múltja 1243-ig vezet vissza, már akkor volt lakott település a kerület mai területén – mondta el Bácskai János, Ferencváros fideszes polgármestere annak kapcsán, hogy a városrész idén ünnepli 220. születésnapját. I. Ferenc császár nevét 1792-ben vette föl ez a terület, majd 1873-ban Budapest egyesítésekor kapta a kilencedik sorszámot Ferencváros – tette hozzá. A XIX. század végétől Budapest éléskamrájának számított ez a kerület, mivel ide érkezett a legtöbb nyersanyag vidékről, éppen ezért a kulturális élet is nagyon nyüzsgő volt – ismertette a politikus.

Bácskai a kerület történetének egyik legfontosabb fordulópontjának nevezte az 1986-ban kitalált városrehabilitációt, amely 1992-ben kapott lendületet egy sikeres stratégia mentén. Ismertetése szerint ez a Középső-Ferencvárosban folyó lakóház-felújítás eddig közel 250 milliárd forintnyi pénzt igényelt, amelynek háromnegyede magánbefektetőktől, hitelekből származott. Ennek az épületrehabilitációs folyamatnak az irányítója, zászlóshajója az önkormányzat volt – tette hozzá.

8-10 ház újulhat meg

A jelenlegi gazdasági helyzet, a bankok hitelezési gyakorlata nem túl kedvező, emiatt a felújítások üteme lassult – hangsúlyozta Bácskai. Ismertetése szerint azok a házak újulnak meg, amelyekre van elég magánerő, valamint a ferencvárosi önkormányzat forrásaiból is jut forrás. A következő három évben 8-10 ház felújítása várható, míg régebben másfél év alatt újult meg ennyi épület – mondta a politikus.

A jelenleg is futó legfőbb programunkat a „Legyen Ferencváros zöld-fehér” jelmondat fémjelzi – hangsúlyozta a polgármester. Ferencvárost három jól elkülönülő részre lehet osztani, melyek mindegyike más-más fejlesztést igényel – mutatott rá a fideszes országgyűlési képviselő. Belső-Ferencváros tipikusan belvárosias rész, Középső-Ferencvárosban a rehabilitáció eredményeként jelentősen nő a zöld területek aránya, míg a József Attila lakótelep a főváros egyik legvirágosabb területe, sok fiatal költözik ide. A városvezető emellett kiemelte még az úgynevezett rozsdaövezetet, ahol a Dzsumbuj megmaradt része található.

Csökkennek a bevételek

Jól halad a Dzsumbuj felszámolása, mivel több épületet már kiürítettünk, így hamarosan eltűnik Ferencváros térképéről – ismertette Bácskai. Szólt arról is, elsőrendű feladat, hogy a jelenlegi elképesztő körülményekkel szemben élhető otthonhoz jussanak az itt lakók. Az úgynevezett Kis-Dzsumbuj esetében is terveik szerint öt éven belül megtörténik a felszámolás.

Bácskai elmondta, hogy jelentős hitelállománnyal rendelkezik a kerület, de jóval a megengedett mérték alatt, ami azt is mutatja, hogy a kerület előző vezetése a Fidesz ellenőrzése mellett nem gazdálkodott rosszul. „Nincsenek pénzügyi gondok, de a fő probléma, mint a legtöbb önkormányzatnál, hogy csökkenek a bevételek.” A polgármester rámutatott arra, hogy többek között az iparűzési adó 2010-hez képest 600 millió forinttal csökkent.

500 forint az adó összege

Az új fővárosi adók kapcsán úgy fogalmazott, hogy a törvényben előírt részesedést mindenképpen meg fogják kapni a kerületek. Semmilyen negatív meglepetésre nem számítok – vélekedett Bácskai. Szólt arról is, hogy építményadót vezettek be azok számára, akik legalább két ingatlannal rendelkeznek a kerületben. Ennek célja, hogy akik kifejezetten befektetési céllal vásároltak itt ingatlanokat, hozzájáruljanak a városrész élhetővé tételéhez. A polgármester elmondta, hogy az adó összege 500 forint négyzetméterenként egy évre, ami nem jelenthet komoly terhet az adókötelesnek, de jelentős forrást biztosít a városüzemeltetésre.

Bácskai rámutatott arra, hogy a kórházak állami átvétele nem érinti a kerületet. A járóbeteg-ellátás és az iskolák állami működtetésére vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg, így több nyitott kérdés van ebben az ügyben. Az elmúlt években sokat költöttünk a 12 iskolánkra, emiatt szeretnénk jelen lenni ezután is ezekben az intézményekben – tette hozzá. „Biztosan megtaláljuk a módját, hogy a működés megmaradjon a jelenlegi színvonalon.”

Népszerű a „Zöld udvar”

A járási hivatalok kialakításáról sem döntött még a parlament, de létrejött a kompromisszum, ami mind az államnak, mind az önkormányzatoknak kedvező – vélekedett Bácskai. Úgy látja, a 23 körzet létrehozásával jó megegyezés született az állam és a budapesti önkormányzatok között.

„Az itt élőknek élhetőbb környezetet kell biztosítani, amit a köztisztaság, a közbiztonság és a zöld felületetek növelésével lehet elérni.” A ferencvárosi polgármester kitért arra is, hogy a kerület belső részén házankénti szelektív hulladékgyűjtési rendszert alakítottak ki, amely egyben jelentős megtakarítást jelent az ott élőknek. A régi körfolyosós házakban is népszerű a „Zöld udvar” pályázat, amely program azt jelenti, hogy a belső udvarokban a szilárd burkolat helyén kerteket alakítanak ki – tette hozzá.

Milliárdos tétel a kármentesítés

A József Attila lakótelepen a legfőbb cél egy rendőrőrs kialakítása, valamint az egyre elviselhetetlenebbé váló átmenő forgalom csökkentése – ismertette a fideszes polgármester. Bácskai elmondta, úgy alakítják át a forgalmat a lakótelepen, hogy csak azok hajtsanak be, akiknek ott dolga van. „Szeretnénk a Haller utcai piac mintájára egy klasszikus piacot megnyitni a lakótelepen is.”

A tervek között szerepel a vegyiművek helyzetének a rendezése, mivel egy ketyegő környezeti bombáról beszélünk, ami nemcsak Ferencvárost, hanem más településeket is veszélyeztet – tette hozzá. „Bízom benne, hogy legalább a megoldás kialakul ebben a ciklusban, mivel milliárdos költséget igényel a terület teljes kármentesítése” – zárta a polgármester.