A kormányfő helyettese elmondta: a magyarországi zsidó közösség a társadalom megbecsült része, minden tagját értékeli, és tradíciójának megtartására neveli a fiatal generációkat is. Mint mondta, a kuratórium eredeti küldetése érvényes továbbra is, de meg kell vizsgálni, hogy „mi adhat a jövőben többletjelentést” a testületnek.
Navracsics Tibor kijelentette: a hagyományok és a kultúra ápolásával a Mazsök nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország sokszínű kultúrájú ország maradjon a jövőben is. Hozzátette: a toleranciának, egymás elfogadásának meg kell jelennie a kuratórium munkájában.
Közölte, konszenzus alakult ki a Mazsök kuratóriumának összetételét illetően, a testület pedig „a sokszínűség erejét sugározza”, és „lehetővé teszi, hogy a zsidóság a magyarországi közösségek között megkülönböztetett helyet foglaljon el”.
Negatívumként említette, hogy a legutóbbi időkben több esemény sértette a zsidóságot a magyar közéletben. Megjegyezte: bármilyen ismérvek mentén különülnek is el egymástól a társadalom különböző részei, abban meg kell egyezniük, hogy jót akarnak Magyarországnak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben üdvözölte az eseményt; azt írta, hogy a Mazsök feladata egyebek mellett a zsidó közösségi élet újjászervezése, a zsidó identitás megőrzésének elősegítése és a holokauszt-túlélők támogatása. A Mazsök összetétele sokszínű: három, államilag bejegyzett izraelita egyház is van soraiban, munkáját pedig tekintélyes grémium segíti – fűzte hozzá.
Arról is írt levelében, hogy sokszínűség nélkül nem lehetséges a társadalmi megújulás. Fontos kötelességnek nevezte, hogy „közös múltunk szégyenteljes periódusa után is” elősegítsék a zsidó közösség újjáéledését a sokszínű közösségi élet megújítása érdekében. Annak a reményének is hangot adott, hogy a Mazsök megújulásával „a nemes elődök által ránk hagyott örökséget átvéve újabbakkal fogunk színesedni”.
Gál András Levente kormánybiztos beszédében kiemelte: kétszeri bírósági eljárás után tudott megalakulni a Mazsök kuratóriuma. „Akkor tudunk történelmi hivatásunknak megfelelni, ha hatékonyan, vitákon felülemelkedve tudunk dolgozni” – fogalmazott. Elmondta, hogy csütörtökön az új összetételű kuratórium megtartja első ülését. Céljuk, hogy „zsidó reneszánszot” teremtsenek, illetve hogy a magyar származású zsidóság hazájának tekinthesse Magyarországot.
Szabó György, a Mazsök kuratóriumi elnöke elmondta: a bíróság bejegyezte a kuratóriumot, és ezzel le kell zárulnia a grémiummal kapcsolatos korábbi vitáknak. Közölte, szerkezeti átalakulásuk célja a teljes átláthatóság megteremtése. Kitért arra, hogy szeretnék intenzívebbé tenni nemzetközi kapcsolataikat, és tervezik „ingatlanstruktúrájuk hasznosításának újragondolását”.
Beszédében elutasította, hogy a Wallenberg-emlékművet ismeretlen szélsőségesek meggyalázták. Hozzátette: meg kell állítani a szélsőséges, rasszista kirekesztő megnyilvánulásokat. Mint mondta, nem adhat okot szélsőséges megnyilvánulásokra az, hogy vitatott történelmi személyiségeknek szobrot állítanak.
Az ünnepség végén Navracsics Tibor átadta a megbízóleveleket a Mazsök kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak. A kuratórium tagjai: Szabó György és Bőhm Dávid a kormány delegáltjaként, Feldmájer Péter, Zoltai Gusztáv és Streit Sándor a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének részéről, Köves Slomó és Bodnár Dániel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Oberlander Baruch a Chabad-Lubavics irányzat, Balázs Gábor a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség képviseletében.
A Mazsök kuratóriumának további tagjai: Gárdos Bernadett (Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség), Or-Csillag-Shai (World Jewish Restitution Organization), Sessler György (Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete), Csomó Shaul Taly (Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány), Szeszler Anna (Világi Zsidó Iskola Alapítvány), illetve a tudomány és a közélet területéről Moskovits Dávid, Megyeri András és Michael Kalman.
