„A közigazgatásban és az önkormányzati szférában takarékossági lépésekkel, intézmény-összevonásokkal az elmúlt két évben további, közel háromszázmilliárd forint megtakarítást értünk el” – tette hozzá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetője a szekszárdi kormányablakban tartott sajtótájékoztatón.
Mint mondta, a minisztériumok deregulációs (szabályokat egyszerűsítő) lépéseit összehangoló bizottság a vállalkozók beszámolási és elszámolási kötelezettségeit próbálja meg egyszerűbbé tenni.
A miniszter a 2013. január 1-jétől megalakuló járásokkal kapcsolatos kérdésre elmondta: terveik szerint a járások területét nem a most végszavazásra váró törvény szabályozza majd. Ennek az az oka, hogy ne kelljen törvényt módosítani akkor, ha egy település járást szeretne váltani. Szavai szerint még viták folynak arról, hogy a járási hivatalokat közigazgatási szakemberek vagy politikusok vezessék.
„A mi álláspontunk ebben a kérdésben tiszta; én azt szeretném, hogy összeférhetetlen legyen a járási hivatalvezetői és az országgyűlési képviselői pozíció, ahogyan a kormánymegbízotti megbízatás is az lesz 2014-től” – mondta a tárca vezetője.
Navracsics Tibor ezt követően a Magyar Vállalkozói Szalon rendezvényén azt mondta: a jó állam létrehozását 2010-ben nem abban a hitben határozták meg célként, hogy 2014-ben jó állam lesz Magyarországon. „Sőt abban sem vagyok biztos, hogy 2018-ban kijelenthetjük, hogy jó állam van” – tette hozzá.
Megjegyezte: a magyar politika legnagyobb problémája a kiszámíthatóság hiánya, és ezen nem segített a 2010 után időszak sem. „2010 és 2012 között intenzív átalakulási időszakot éltünk át, az intézményi átalakulás példa nélküli, de szükséges volt” – mondta.
A régiók szerepével kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette: a jelenlegi régiók túl nagy egységek az „érzékeny tervezésre”, az uniós források elosztásának megyei szintre helyezése a kis tájegységekre érzékenyebb rendszert eredményez majd 2014 után.
Jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra – olvasható Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Magyar Helsinki Bizottság nyílt levelére írt válaszában.
A Helsinki bizottság értelmezése szerint a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra, amikor az igazságügyi miniszter levélben azzal fordult a Kúria elnökéhez, hogy intézkedjék a bírósági gyakorlat társadalmi elvárásokhoz igazítása érdekében.
Navracsics Tibor válaszában az olvasható, hogy „miniszterként felelős vagyok az igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért, így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon személy felé, akinek az alaptörvényből eredően kötelessége a jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke részére”.
Mint emlékeztetett: az alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok szervezetéről szóló törvény tartalmazza részletesen azokat a szabályokat, amelyek alapján a Kúria ezt a jogát gyakorolja, illetve ezt a kötelezettségét teljesíti. Ennek keretében a Kúria jogerősen befejezett ügyekben joggyakorlat elemzést folytat.
