Áder János köztársasági elnök beszédében hangoztatta, hogy a Corvin-lánccal a magyar nemzet fejezi ki tiszteletét. „Önök nemzetünk azon kiválóságai, akik évtizedek munkájával szolgáltak rá a Corvin-lánc elismerésre” – emelte ki az államfő. Mint fogalmazott, a megértés vágya végigkíséri életünket, „ez sarkall bennünket mindig új és új teljesítményekre”. Áder János Arisztotelészt idézve rámutatott arra, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a magyarság egyik legfontosabb történelmi élménye a „folyamatos újrakezdés kényszere, a kontinuitás hiánya”. Egyetlen dolog biztosította a folytonosságot, a kultúra állandósága, „nyelvünk, művészetünk, tudományunk, hitéletünk, kulturális emlékezetünk kontinuitása” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyarság ezekből meríthet erőt jelenünk és a jövő megértéséhez, formálásához.
Áder János rámutatott arra, hogy az öt kitüntetett munkássága „minden magyarnak rangot, értéket” szerzett. Mátyás királyt idézve kiemelte: a haza szolgálata egyben Isten szolgálata is. „Hiszem, hogy mindaz, amit önök a nyelv megértéséért, a lézerfizika megértéséért, az agy működésének megértéséért vagy épp a hitben és az irodalomban való eligazodásért tettek, nem más, mint az ember, a haza és az Isten szolgálata” – hangoztatta.
„Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre. Ezt fejezi ki a Corvin-lánc, amelyet átadni megtiszteltetést jelent számunkra” – fogalmazott a köztársasági elnök.
A díjátadót követően tízévnyi szünet után újra megkezdte munkáját a Corvin-lánc Testület. A grémium tagja a most kitüntetettek mellett Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr.
Az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át.
Kultúrgrund rovatában az MNO a hatvanéves Kocsis Zoltánt köszönti. Kattintsanak a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent írás online változatához.
