Támogatta a parlament a távközlési adó szabályainak megváltoztatását kedden. A Ház döntött a hívásonként és megkezdett percenként kétforintos telefonadó bevezetéséről; a július 1-jétől hatályos törvény alapján két forintot kell fizetni a szolgáltatóknak minden elküldött üzenet után is.
Az akkor elfogadott szabályokat a parlament most a gazdasági bizottság javaslatára úgy változtatta meg, hogy idén az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb négyszáz, a cégeknél ezernégyszáz forint lehet. Az eredeti kormányjavaslat hétszáz, illetve kétezer-ötszáz forintos maximumot írt elő, ezeket azonban a változtatás eredményeként csak a jövő évtől, az ágazati különadó megszűnése után alkalmazzák majd. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc beszélgetés változatlanul adómentes lesz. A bizottság a változtatásokat a távközlési szolgáltatók javaslatainak figyelembe vételével indokolta.
A Ház más, az adózást érintő törvénymódosításokhoz benyújtott indítványokról is döntött, jóváhagyva, hogy már júliustól kedvezőbb, 18 százalékos áfakulcs alá sorolják a nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok belépőjegyeit. Az adótörvény-változásokról jövő héten tart zárószavazást az Országgyűlés.
Átírták a kisajátítási törvényt
Módosul a kisajátításról szóló törvény is, az Országgyűlés a jogszabály-változtatást 291 igen 53 nem és tartózkodó szavazat nélkül hagyta jóvá. A Tarnai Richárd kereszténydemokrata képviselő javaslatára jóváhagyott módosítás értelmében a bíróságnak lehetősége nyílik a vonatkozó közigazgatási határozat megváltoztatására.
Kivételt az jelent, ha a kisajátítási hatóság a kérelmet arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő. Ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi.
A javaslat indoklása szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek döntő többségében a közigazgatási szakban megállapított kártalanítás összegét a kisajátítást kérő túlzottan magasnak, míg a tulajdonos alacsonynak tartja. Az ilyen ügyekben a határozatok mintegy 90 százaléka az összegszerűség miatt peresül, csak elvétve fordulnak elő a kisajátítás jogalapját vitató bírósági felülvizsgálatok.
Szükségtelen az etikai bizottság
Megszavazta a parlamenti többség azt a fideszes javaslatot, amely az országgyűlési törvény elfogadására hivatkozva szükségtelennek ítéli állandó etikai bizottság létrehozását a Házban. Berényi László indítványának elfogadásával a parlament alapvetően átírta az MSZP-s határozati javaslatot, amelyet ebben a ciklusban első szocialista indítványként tárgyalt az Országgyűlés. A kormánypárti politikus módosító javaslatát azzal indokolta, hogy a mentelmi jog szűkítése után a közösség elleni izgatást elkövető képviselőkkel szemben büntetőeljárás folytatható.
Indoklása szerint az idegengyűlölet nem etikai kérdés, hanem bűncselekmény, ennek megfelelően a parlamenti képviselők akár szabadságvesztéssel is sújthatók, ha közösség elleni izgatást követnek el, nemzeti jelképet sértenek meg vagy tagadják a nemzetiszocialista, illetve a kommunista rendszerek bűneit.
A javaslatról, amely a most – 288 igen szavazattal, 59 ellenében, 2 tartózkodás mellett – elvégzett módosítás után már nem szorgalmazza etikai bizottság felállítását, hanem üdvözli a mentelmi jog említett szűkítését, jövő héten dönthet a parlament – ha a szocialista Mesterházy Attila, Harangozó Gábor és Steiner Pál ennek ellenére is fenntartja.
Megterhelhetők a sportingatlanok
Az Országgyűlés – egy év elején hatályba lépett törvénymódosítást felülírva – visszaállította a 15 évnél korábban vásárolt sportingatlanok elidegeníthetőségének szabályait. A képviselők 289 igen szavazattal, 63 nem ellenében fogadták el a fideszes Bánki Erik előterjesztését, amely ismételten megteremti annak lehetőségét, hogy a sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájáruljon a sportcélú ingatlanok elidegenítéséhez. A parlament azt követően döntött így, hogy tavaly év végén még teljes elidegenítési és terhelési tilalmat vetett ki 2012. január 1-jétől a sportingatlanokra a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig. A változtatással ismét lehetőség nyílt arra, hogy a sportingatlanokat fejlesztés, korszerűsítés vagy felújítás céljából megterheljék vagy ezzel összefüggésben elidegenítsék. Az Országgyűlés az elidegenítés feltételéül szabta, hogy azt azonos vagy hasonló sportcélú, értékében pedig egyező vagy azt meghaladó ingatlan építése érdekében kérik.
A Magyarország és Ukrajna között lévő határátkelők várakozási idejének csökkentését is szolgálja az a törvényjavaslat, amely a két ország között megkötött, a határellenőrzés szabályait tartalmazó megállapodás törvényi hátterét biztosítja – mondta expozéjában Kontrát Károly államtitkár. Az államtitkár közölte: a két ország május 4-én írta alá a megállapodást, amely megfelel mind az európai uniós előírásoknak, mind a magyar nemzeti érdekeknek. Hozzátette: a dokumentum jövőbeni fejlesztések irányát is megszabja.
Véget ért az ülés
Változtatna a Fidesz a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényen. Módosítást nyújtott be egyéni képviselői indítványként Győrffy Balázs fideszes képviselő, amellyel a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt változtatná meg. A képviselő expozéjában kifejtette: pontosítanák a beszállító és a kereskedő fogalmát, beszállítónak minősülne a viszonteladó is, így a törvényi védelem nekik is biztosított lenne. A kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek minősülnek elfogadás esetén a termék tárolásával, hűtésével, élő állattal kapcsolatban a tartással kapcsolatos költségek. Változik továbbá az önköltségi ár alatti értékesítésnél az önköltségi ár fogalma, új rendelkezésként pedig életbe léphet a diszkriminatív árazás tilalma.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, s ugyanígy tett a kéményseprésről szóló törvényjavaslat részletes vitájával is. A parlament ülése ezután négy képviselő – a fideszes Kara Ákos mellett a jobbikos Korondi Miklós, Nyikos László és Magyar Zoltán – napirend utáni felszólalásaival ért véget. A Ház szerdán reggel folytatja munkáját.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
