Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn tette le hivatalos miniszteri esküjét. Korábban derült ki, hogy öt feladat, a társadalmi felzárkózás, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a nemzetiségpolitika és a romák társadalmi integrációja került át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetőjétől az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) irányítójához.
A ciklus félidejében történt kormányzati személycserék mellett kevesebb figyelem fordítódott eddig a kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változásra, holott ennek súlya meghaladja a személyzeti politikában bekövetkezett változások jelentőségét – hívja föl a figyelmet legfrissebb elemzésében Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője. Az elemző rámutatott arra, hogy Balog Magyar Nemzetnek adott interjújából az derült ki, hogy a „kis kormány” folytatja azt a hagyományt, amit a jobboldal még az első Orbán-kormány idején teremtett meg: szervezetileg nagyfokú koncentrációt hajt végre, s az új intézményeken keresztül igyekszik érvényt szerezni ideológiájának és értékrendjének.
Nem tudtak érvényt szerezni
„Nem azt állítom, hogy itt merőben jobboldali témáról van szó; a balliberális oldal is törekedett a maga kormányzati ciklusaiban szervezeti koncentrációra és változtatásokra, azonban feltűnik, hogy az elmúlt nyolc év kormányai mennyire kevéssé tudtak ilyen irányú átszervezéseket végrehajtani, s még kevésbé ideológiai-értékrendi prioritásoknak érvényt szerezni. Bármiképpen is vélekedünk az Orbán-kormány kétéves teljesítményéről, feltűnő ez a különbség, s meg kell hagynunk: amit a jobboldalon elterveznek, azt általában meg is csinálják” – fogalmazott Csizmadia.
Az elemző szerint erre az eltervezettségre utal Balognak az a megjegyzése, miszerint az elmúlt két évnek volt egy nyilvánvaló és a most kezdődő szakasztól merőben különböző feladata. Az első két év amolyan „alapozásként” értelmeződik a miniszter számára, ami nem több, mint a célhoz vezető úton az eszközök felhalmozása – tette hozzá. Csizmadia úgy látja, Balog interjúja épp arról szól, hogy a mai kormány számára most jön a vízválasztó, most fog eldőlni, maga választotta céljaihoz közelebb tud-e kerülni.
Cél a társadalmi kohézió erősítése
A Méltányosság vezetője úgy látja, hogy a célokhoz többek között úgy lehet közelebb kerülni, hogy – a részérdekek folyamatos sérelme ellenére – „rábeszéli” a társadalmat az összesség érdekében történő állampolgári áldozatvállalásra, de ez még egyetlen kormánynak sem sikerült eddig. „Bármilyen furcsán is hangzik a mostani hangulatban, de a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is szerette volna növelni a társadalmi áldozatvállalást, vagy másképpen: a társadalmi kohéziót, de esélyük sem volt rá.” A Fidesz-kormány – kétharmados többségével – viszont úgy érzi, hogy egyenesen erre kapta a felhatalmazást, nem a jogállam feletti őrködésre, sőt ellenkezőleg: a jogállam eszközként való felhasználásával a társadalmi összetartozás megteremtésére – fejtette ki a Csizmadia.
„Ha e kormány működése által Magyarországon egy jottányival is nő a belső integráció (mint a demokratikus minőség egy fontos indikátora), akkor ez a kormányzás már nem is annyira ártalmas, mint ahogyan ellenfelei mondják. Ha viszont a Fidesz minden buzgalma kimerül a szervezeti koncentrációban, s nem hoz átütő eredményt a társadalom dimenziójában, éppúgy vereségre van ítélve (csak más okból), mint elődei” – állapította meg a politikai szakértő.
Ferrari
599 Daytona után itt az 1 ráadás
